Vélemény és vita

Politikai fraktálok

A 20. század egyik legfontosabb felfedezése a fraktálokról szóló elmélet

Benoît Mandelbrot francia tudós először volt képes matematikai alakzatokba foglalni azt, amit önismétlő mintázatoknak vagy az ő szóhasználatával élve fraktáloknak nevezünk. A korallok mészváza, a tüdő érhálózata, a folyók ágai a torkolatnál ugyanazokat a mintázatokat rajzolják ki elénk. Ám nemcsak a természetben, hanem az ember „belső” természetében is önismétlő mintázatok irányítják létünket, akkor is, ha többnyire nem tudunk róluk, vagy éppen, mint sokszor megesik, nem akarunk tudni róluk.

Ezért horgadhatnak fel időként olyan, egyébként egész jól hangzó és jópofa vágyak, hogy „lehet más…” például a politika. És talán valóban lehetne más, ha a legmélyebb mélységekig megértenénk önismétlő mintázataink természetét, rájönnénk arra, hogy miként lehetne, kellene megváltoztatni. Ezt azonban a politika többnyire azért nem tudja/akarja véghezvinni, mert ez ellenkezne alapvető beágyazottságával.

És hogy mi volna ez az alapvető beágyazottság? Az ember eredendően kettős természetű, egyrészt a „föld porából vétetett” fizikai anyag, másrészt Isten képmására teremtett, lélekkel bíró szellemi lényeg. Az anyagi–fizikai valónk az életfenntartásra, a fajfenntartásra és az élettér megőrzésére szolgáló hajtóerőkre épül. Ezt szokás a hétköznapok során a táplálkozás, szex, hatalom fogalmaival leírni. Bármennyire is szégyelljük, és tartjuk többnyire gyorsan meghaladhatónak ezeket a mintázatokat mint az emberi belső természet fraktáljait, attól még nem fognak a kedvünkért megváltozni.

Sőt, minél görcsösebben igyekszünk azt a látszatot kelteni, hogy mások vagyunk, annál kisebb esélyünk adódik arra, hogy esetleg valóban mások legyünk. E változáshoz ugyanis szelídségre, türelemre és alázatra volna szükség, de éppen ez az, amire a modern világban létező politikai rendszerek természetüknél fogva képtelenek. A politika és a politikus ugyanis, legyen bármilyen jó szándékú, végzetes csapdában van. E csapda természetét a mai Magyarország helyzetével a következő összefüggéssel lehet bemutatni.

A magyar társadalom Európa és egyben a világ legalacsonyabb egyenlőtlenséggel jellemezhető országai közé tartozik ugyan, de azért drámai szembesülni azzal, hogy a legfelső öt százalék rendelkezik az anyagi és szimbolikus vagyon nyolcvan százalékával, míg az alsó nyolcvan százalék rendelkezik a vagyon öt százalékával. A kettő között „szorong”, a szó fizikai és mentális értelmében egyaránt egy olyan „középtársadalom”, amely formálisan egyensúlyban van, hisz a létszámaránya és a vagyonokból való részesedése egyaránt tizenöt százalék. Ha e három meghatározó csoport „létminőségét” is megpróbáljuk meghatározni, akkor nagyjából a következőket mondhatjuk. A felső öt százalék a globális hatalomgazdaság lokális helytartóinak társadalma. Anyagi és főként szimbolikus vagyonuk, vagyis a kulturális javakhoz való hozzáférésük, információ- és kapcsolati tőkéjük összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint az alattuk lévő másik két csoporté együttvéve. Feladatuk a globális hatalomgazdaság lokalitásra vonatkozó igényeinek kielégítése, önazonosságuk meghatározása döntően a globalitáshoz és nem a Magyarország nevű lokalitáshoz kapcsolja őket.

A második csoport, ez a bizonyos tévesen középosztálynak nevezett „középtársadalom”, az a professzionális értelmiségi réteg, amelynek feladata az ország üzemeltetése. Ezért „tartja el” őt a globális hatalomgazdaság és az annak helytartójaként működő felső öt százalék. És végül a legmélyebb dráma az, hogy a globális hatalomgazdaság csak e két „felső társadalom” integrálására hajlandó, az „alattuk” lévő nyolcvan százalékot teljesen a sorsára hagyja.

A lokális politika azért „nem lehet más” vagy legalábbis nem nagyon, mert ezt a patologikus és képtelen helyzetet kellene üzemeltetnie, ráadásul úgy, hogy mind a globális hatalomgazdaság urai, mind a lokális helytartóik, a kiszolgáló–üzemeltető értelmiségi „középtársadalom”, sőt a vesztes létre ítélt döntő többség is legitimnek fogadja el a helyzetet. Tovább fokozza mindennek a nehézségeit, és a most lezajlott önkormányzati választások fő üzenete éppen ez, hogy a főváros csak látszólag szerves része az országnak. E látszat mögött ugyanis egy létminőségében eltérő valóság képe bontakozik ki. Az örökölt torz társadalomszerkezet három társadalmának aránya ugyanis egész más Budapesten, mint az ország egészében. Itt a globális hatalomgazdaság helytartóinak „felső társadalma” az országos öt százalékkal szemben csaknem húsz százalék lehet, az értelmiségi „középtársadalom” aránya pedig a negyven százalékot is elérheti.

Ebből adódik, hogy sokkal nagyobb azok alkuereje, akik identitásukban inkább kötődnek a globális hatalomgazdasághoz, mint a lokalitás nemzetstratégiai céljainak a követéséhez. Másrészt, hogy a veszteseket tartalmazó „alsó társadalom” aránya itt alacsonyabb ugyan, de roncsoltságuk és a globális médiából áradó hamis valóságértelmezéseknek való kitettségük sokkal nagyobb és veszélyesebb, mint az ország többi részében. A választások kapcsán tehát alapos elemzésnek kellene alávetni a fővárosi társadalmak valóságos és a hamisvalóság-generáló gépezetek segítségével bennük felépített mesterséges sérelmeit. Azok megértésével és lehetséges kezelésével talán enyhíthetők lennének a mostani választás eredményének potenciális veszteségei.

Kapcsolódó írásaink

Faggyas Sándor

Faggyas Sándor

Folytatásos hősköltemény

ĀMi, európai kultúrájú emberek Hérakleitosztól tanultuk, hogy nem léphetünk kétszer ugyanabba a folyóba, az idő visszafordíthatatlan

Szalai Attila

Szalai Attila

Trójai falovak

ĀMindenféle hírek, álhírek, felvételek, videók, keringenek arról, hogy Magyarországra utaztatott idegenek voksolhattak teljes joggal a hazai önkormányzati választásokon

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom