Kondor Katalin

Vélemény és vita

Lapítók

A felelőtlen határnyitogatásokért, a megszámlálatlan halottakért, az égő templomokért, a kivégzett papokért mind ez idáig senkit nem vontak felelősségre. A monopólium két ura, Macron és Merkel meg továbbra is lapít, ha felelősségről van szó

Macron és Merkel minden mondata, főképp meg cselekedete messze van attól, amit hajdan az Európai Unió lényegének hittünk, vagy inkább elhitették velünk. Rég kiderült, az a fontos, amit ők annak tartanak. Mégpedig felelőtlenül. Az utóbbi napokban például azzal álltak elő, hogy kizárnák a schengeni egyezményből a migránskvótát elutasítókat. Magyarán megtörténhetne, hogy kitilthatják az útlevélmentes schengeni országokból azokat a tagállamokat, amelyek nem hajlandók befogadni bevándorlókat. Szigorúan az európai demokrácia jegyében. Egész pontosan nem tudtam értelmezni a fenyegetést. Vajon ez azt jelentené, hogy mi, renitensek nem is mehetnénk a macroni, merkeli terveket egyetértően elfogadó országokba? Vagy csak szigorú útlevélvizsgálat után tehetnénk be a lábunkat? Nos – meglepő lesz, amit most „írásba adok” – én nem is bánnám.

Vegyük azt a verziót, miszerint nem is engednének be bennünket a migránssimogató országokba. Bánná a kánya! Bár igazán szép országokról van szó, mégis, ki a csuda szeret sárgamellényes tüntetőkbe botlani (Franciaország)? Ki akar olyan országba menni, ahol az emberhús-evés meghonosítását szorgalmazzák bősz és őrült környezetvédők, valamint azt üvöltözik piros fejjel az Európai Parlamentben, hogy Orbán fehér gyerekekkel akarja teleszületni országunkat (Svédország). Ki akar oda utazni, ahol vonat alá lökdösik az embereket (Németország)? Kinek van kedve odamenni, ahol suttogva mernek csak beszélni Európa jelenleg legnagyobb gondjáról, a korlátlan bevándorlásról? Ez esetben már meg sem nevezem az országot, mert ezt a suttogást, a nyílt, egyenes beszéd hiányát évek óta több európai országban is személyesen tapasztaltam.

Nézzük a másik változatot! Amikor csak szigorú útlevélvizsgálat után léphetnénk be a migránspárti schengeni országokba. Esetleg ujjlenyomatot is vennének tőlünk, ha már a migránsoktól nem tudtak, mert azok nem hagyták. No, ez nekem nagyon is tetszene. Egyrészt végre lenne sikerélménye a migránspártoló országoknak, amihez mi segítenénk hozzá őket, s ez igazán szép gesztus. Ha megdobnak kővel, dobd vissza ujjlenyomattal! Ráadásul nem is akarnánk illegálisan ottmaradni. A sok modern gondolkodású, roppant humánus, az Egyesült Világban hívő felvilágosult népesség között.

A monopólium ugyebár azt jelenti, hogy a monopolhelyzetben lévőnek nincs versenytársa. Macron és Merkel úgy viselkedik, mint akinek nincs is. És egyelőre, úgy tűnik, tényleg nincs. Az apróbb kudarcok nem térítik el őket semmitől. Amikor a schengeni kizárás ötletét felvetették, nem zavarta őket az sem, hogy ehhez az EU alapszerződését is módosítani kell. Nem baj, megcsináljuk! Wir schaffen das! És nyilvánvaló, meg is próbálják. Úgy tűnik, nagyon is egyetértenek a jelenleg soros (bocsánat, SOROS) finn uniós elnökség azon javaslatával is, mely szerint az uniós források megvonásával büntetnék a jogállamiságot (szerintük) megsértő országokat. No persze legfőképpen Magyarországot.

A demokrácia jegyében nem látnak például semmi kivetnivalót abban, hogy Németország bizonyos tartományaiban a kiskorúak és a szellemi fogyatékosok is szavazhatnak. Azt is természetesnek tartják, hogy az emberek félnek. Az utcákon, a szórakozóhelyeken, az éttermekben, a pályaudvarokon, a templomokban. Ezzel együtt kell élnünk, mondják. Nekik persze nem, csak nekünk. Nekik tehát monopóliumuk van, nekem meg összeesküvés-elméletem. Nekem, egymagamnak! Mindjárt részletezem is, csak előbb kijelentem – nem először – hogy összeesküvés-elmélet márpedig nincs, csak megvalósul.

Tehát, az én elméletem egyik tétele az, hogy igenis, nem kellenek a nyitott határok. A létező szocializmusban sem az zavart, hogy útlevél kellett a határon, hanem az, hogy a tizenkét kapuból kettő volt nyitva csupán. A másik tétel lénye­gében egy feltételezést tartalmaz. Az összeesküvés-elméletek általában feltételezéseket tartalmaznak. Ugyebár Magyarország eddig nem adta meg magát. Nem kért és nem kér az ellenőrizhetetlen migráns­áradatból. Régóta foglalkoztat az a gondolat, hogy vajon mi történik, ha bosszút esküsznek ellenünk, és a szabad határokon át robbantgatásban jeleskedő migránsokat küldenek ránk azzal, hogy büntessék meg a szegény ázsiai, afrikai menekülteket nem beengedő és nem befogadó magyar államot? Hogy bebizonyítsák, cseppet sem nehéz bizonytalanságot kelteni egy országban. Ha már oly sokban sikerült. A politikától sosem állt távol a bosszú. (Salvini esete elég friss bizonyíték.) Ám hagyjuk is a feltételezgetéseket meg az összeesküvés-elméleteket. Maradjunk a tényeknél.

Az ugyanis tény, hogy a felelőtlen határnyitogatásokért, a megszámlálatlan halottakért, az égő templomokért, a kivégzett papokért mind ez idáig senkit sem vontak felelősségre. A monopólium két ura meg továbbra is lapít, ha felelősségről van szó.

Kapcsolódó írásaink

Galsai Dániel

Galsai Dániel

Kossuth után

ĀFricska. Miképpen riadt kis mókus az erdőtűzben, akképpen bolyongok a balliberális médiaviszonyok rengetegében

Kacsoh Dániel

Kacsoh Dániel

Keresztény védekezés

ĀAz üldöztetés a kezdetek óta a kereszténység sajátja, maga Krisztus vetítette előre tanítványainak: ha követik őt, ez lesz a sorsuk