Grétáink a kánikulában

Egyelőre nem a klímaváltozás, hanem a módosított köznevelési törvény ellen küzdenek – kéz a kézben a Soros-féle civilekkel és az ellenzéki pártokkal, amelyek az Alkotmánybíróságon támadják meg az új szabályozást. A demonstráció – névleges – szervezői waldorfos diákok, akik szerint a kormány ellehetetleníti az alternatív iskolákat, és lábbal tiporja az oktatási szabadságot.

Ha a mi Grétáink egy kicsit tájékozódnak, ha legalább a saját intézményük honlapját megnézték volna, tudnák, hogy a módosításokból semmi ilyesmi nem következik. Hiszen éppen a Magyar Waldorf Szövetség – a tüntetők által olyannyira féltett alternatív iskolák talán legnagyobb képviselője – már hetekkel ezelőtt tájékoztatta az érintett szülőket arról, hogy nem származik hátrányuk a törvénycsomagból. Azzal az új jogszabállyal kapcsolatban, amelynek értelmében az alternatív iskolák kerettanterve legfeljebb harminc százalékban térhet el a nemzeti alaptantervtől, a szövetség közölte, a minisztériummal való egyeztetésen kiderült: a jelenleg érvényes alternatív kerettantervek sehol sem különböznek az állami kerettantervtől nagyobb mértékben, mint huszonöt százalék. Vagyis minden iskolában jóval alatta vannak a most megszabott maximális tantárgyi eltérésnek.

Bár a Gréták nem hisznek a tényalapú tanításban, az elemi matematikai ismereteket remélhetőleg sikerült a fejükbe plántálni, bármilyen intézménybe járnak is, így azt tudniuk kell, hogy a huszonöt kevesebb, mint a harminc. Vagyis annak sulykolása, hogy a törvény „ellehetetleníti” az alternatív oktatást, egyszerű rémhírterjesztés, forradalmi alapnak pedig igencsak gyengécske.

A másik vád a módosításcsomaggal kapcsolatban, hogy minden hatéves kisgyermeket iskolába kényszerítenek majd, gyakorlatilag kitépve őket szüleik ölelő karjaiból, az anyai sikolyok és az óvónők könyörgése ellenére. Hiába erősítette meg már többször az oktatásirányítás – és nem mellesleg a Waldorf Szövetség is –, hogy a szigorítások nem korlátozzák érdemben a szülők jogait. Az iskolaérettségről pedig nem egy „arctalan bürokratikus szerv” fog dönteni, hanem szakmai szervezet, és a döntésbe természetesen épp úgy bevonják majd a szülőket és az adott gyereket jól ismerő óvónőket is, mint eddig. Némi szigorításra azért van szükség, mert országszerte nagyon eltérő gyakorlatok alakultak ki, és a visszajelzések szerint sok óvodást indokolatlanul tartottak vissza egy vagy akár két évig is.

A módosított törvény mindemellett lehetővé teszi, hogy szeptembertől a köznevelési intézmények vezetői pluszbérpótlékot és ösztönzési keresetkiegészítést kapjanak, a többletfeladatokat teljesítő tanárok pedig céljuttatást. Tehát a tiltakozó ellenzék, a „civilek” és a Gréták – noha fizetésemelést követelnek a tanároknak – tulajdonképpen azon munkálkodnak, hogy az iskolaigazgatók, pedagógusok ne juthassanak pluszkeresethez.

A másik lehetőség, hogy valójában nem is olvasták a jogszabályt. Ez a valószínűbb, mivel egy ilyen dokumentumban viszonylag sok a tényanyag, amely ellen ők ádázul harcolnak.

A szombati tüntetők elenyésző létszáma azt mutatja, hogy a diákok itt, mifelénk kevésbé lelkesednek a Gréták iránt, és a fiatalok zöme jóval kellemesebb elfoglaltságot választott magának a vakáció utolsó előtti, kánikulai napjára, mint, hogy hivatásos lázítókat hallgasson ama vízióról, miszerint egyre rosszabb az élet Magyarországon, és a kormány végleg szétveri az oktatást. A gyerekek inkább strandra mentek, kirándulni, esetleg moziba a családjukkal vagy a barátaikkal. Hiszen tudták, ma kezdődik az új tanév. Amelyhez egyébként – amint már hosszú évek óta – minden feltétel adott. Grétáink is teljes szabadságot élveznek. Iskolába járniuk ugyan kötelező, tanulniuk azonban nem muszáj. Bár, talán nem válna kárukra.