Edison

Milyen természetes, hogy Edison találmánya mintha örök időktől szolgálna bennünket. Pedig a világ első működő villanyvilágítását csak 1880-ban szerelték fel a Columbia gőzhajóra. Einsteinnel ellentétben Edison azt tapasztalta, hogy a nyugalomban múlik a leglassabban az idő. Csak a gondolat sebessége nem állandó. Néha a fénynél is sebesebben rohan, néha a csigánál is lassabban mozdul. Néha meg áll. Edisonnál – a nyugalom dacára – száguldott. A család hetedik, legkisebb gyermeke volt. Fiatal korától nagyothallott, s ez erősen befolyásolta későbbi pályafutását, mert nem egy találmányát testi fogyatékossága inspirálta. Budapestre is ellátogatott a családjával 1911-ben, és a Savoy vendéglő előtt, nyitott autóban, kalapban örökítette meg a fényképezőgép. Vajon hogy érezte magát abban a városban, ahonnan – Béccsel ellentétben – paragrafusaink már régen pokolba száműzték volna a verklit? Legalábbis erről panaszkodtak 1911-ben íróink. Meg arról, hogy az emberek rosszul öltözöttek, az utcaképről lerínak a közigazgatás bajai, a kocsisok szemtelenek, ami cifra nyomorúságunkat juttatja eszünkbe. Kicsit amerikaiak vagyunk. Egy adag cinizmust kaptunk ajándékba, amely folyton velünk nevelkedik, de ezzel együtt egy kevés gőg is jutott nekünk és sok büszkeség… Könny és szemét – ez 1911-ben Budapest. Ebből valószínűleg nem sokat tapasztalt Edison. Akkor már világhírű volt. Megalkotta a fonográ­fot, és a gázlámpák helyettesítésére kellemes fényű, olcsó villanyvilágítást talált ki, megvetve ezzel a mozgóképvetítő alapjait.

Edison bevallotta, hogy nem volt kellő matematikai és elméleti képzettsége, így egy fiatal tudós, Francis Upton segítségére szorult. Később elismerte: „Akkoriban, amikor az izzólámpával kísérleteztem, még az Ohm-törvényt sem ismertem.” Más alkalommal kijelentette: „Egyáltalán nincs szükségem a számokra. Elvégzek egy kísérletet, és valaminő megmagyarázhatatlan módszerekkel kiértékelem az eredményt.” A matematika külön nyelv, csak az a baj, hogy sok benne a nyelvjárás. Meg aztán: az igazi tudóst vagy felfedezőt minden üzletben becsapják…

Az autodidakta zseni élete során 1097 találmányt mondhatott magáénak. Legaktívabb éveiben, 1880 körül átlagosan tíznaponként jelentkezett egy-egy új találmánnyal. Ehhez még hozzájött az is, hogy minden téren igazi tehetség volt. Nemcsak a szénszálas izzólámpa fűződik nevéhez, hanem a savas elem, a gramofon, a mikrofon, a filmkamera és az ellenkező irányú táviratozást lehetővé tevő készülék, az elektromos toll, a vasaló, a vízmelegítő, a palacsintasütő, a kenyérpirító őse, az elektro­mos hajsütővas, a szendvicssütő, az elektromos fűtőtestek és akkumulátorok, a stenciles sokszorosító, és még lehetne folytatni a sort.

Feleki László találóan írta róla: „Találmányaival elindította a 20. század találmányinflációját.” A feltaláló egyik mondása egy évvel halála után a Life magazinban jelent meg: „Géniusz = egy százalék ötlet, kilencvenkilenc százalék izzadtság.” Akkor is így van ez, ha a legnagyobb felfedezések véletlenek folytán születtek és születnek.

Újra ég a lámpa a szobámban. Már feledem Edisont. Mondják, hogy az emberi természet feledékenységgel védekezik a hála ellen.