Vélemény és vita

A dollár agóniája

A hatvanas évek végére kiderült, hogy a korlátlanul a világra ömlesztett globális hatalompénz is elinflálódik. Így az európai ipari hatalmak egyre idegesebben fészkelődtek, hogy dollártömegeiket aranyra válthassák

Goodbye Dollar, It Was Nice Knowing You! Ezt a címet adta egy alternatív internetes hírportál egyik legutóbbi írásának, ami nagyjából annyit tesz, hogy viszlát, dollár, nagyon örültünk, hogy (meg)ismerhettünk. Az elemzés, ahogy az a címből kikövetkeztethető arról szól, hogy mi is történik a világ pénzhatalmi pillérét jelentő dollárral. Mivel a kereskedelem, a pénz és a média a legfőbb közvetítő mezői az emberi társadalmak önújrateremtési folyamatainak, így talán érdemes kicsit eltöprengeni arról, hogy mi is zajlik mostanában a világ pénzhatalmi tereiben.

Az elmúlt hatszáz év során a Nyugat és a Nyugat által egyre inkább elnyugatosított világ legfőbb hatalmi pozíciójában egy-egy évszázadon át egy-egy nyugati nemzetállam volt, sajátos „világbirodalmi” státuszban. A mindenkori világbirodalom globális hatalmi pozíciójának legfőbb három pillére mindig a kereskedelem, a pénz és a média volt. E döntő fontosságú közvetítőmezők globális ellenőrzése nélkül a világhatalmi státusz gyakorlása elképzelhetetlen. Amerika világbirodalmi státuszának kiépülése hosszú történelmi folyamat volt, ami már a 19. század végén elkezdődött. Az Egyesült Államok 1894-ben a világ meghatározó gazdasági hatalmává vált, gazdasági teljesítménye ebben az évben már nagyobb volt, mint az akkor még Kanadát, Ausztráliát és In­diát is magába foglaló brit birodalomé. Az első világháború fedőnevű „projekt” egyik fő célja pontosan az volt, hogy a veszélyes riválissá váló „második német birodalom” megszűnjön versenytárs lenni.

A „projekt” azonban túl jól sikerült, annyira, hogy az előre „kódolt” és (mily meglepő, be is következő!) vereség nyomán Németország olyan mélységekbe csúszott vissza, ahol már elemi erővel bekapcsolhattak azok az immunreakciók, amelyek automatikusan felépítették a „harmadik német birodalmat”. Amelynek legyőzését követően (újabb meglepetés!) az amerikai világbirodalom most már a pénzhatalmi pillért is maga alá építhette. (A harmadik pillért, a globális médiahatalmat Hollywood gigantikus „valósággyárának” létrehozásával ezt megelőzően, már a harmincas évek során megteremtették.)

A pénzhatalmi pillért megalapozó globális hatalmi egyezség a Bretton Woods nevet kapta, arról a New Hampshire-i kisvárosról, amelynek luxushoteljében zajlott le az egyez-séget létrehozó konferencia. Azzal, hogy 1944-től, a Bretton Woods-i egyezségtől kezdve a világ országainak valutatartalékai szinte csak dollárt tartalmaztak, azt jelentette, hogy a dollár abszolút uralmú globális hatalompénzként működött. Ha a birodalomnak pénzre volt szüksége, akkor egyszerűen „nyomtatott magának”, amit rajta kívül senki nem tehetett meg a világon. A hatvanas évek végére azonban kiderült, hogy a korlátlanul a világra ömlesztett globális hatalompénz (a dollár) is csak elinflálódik idővel. Így az európai ipari hatalmak egyre idegesebben fészkelődtek, hogy most már élni szeretnének azzal a Bretton Woods-ban biztosított jogukkal, hogy dollártömegeiket az értékállóbbnak látszó aranyra válthassák át.

Az amerikai birodalom „válasza” egyszerű és félreérthetetlen volt, 1971-ben felfüggesztette az egyezség legfőbb elemének számító rögzített dollár/arany árfolyamot. Majd „véletlenül” kirobbantott egy újabb közel-keleti háborút, amelynek nyomán „véletlenül” tizenhatszorosára ment fel az olaj ára. És persze szintén „véletlenül” kötött egy egyezséget közel-keleti vazallusaival, hogy azonnal likvidálnak mindenkit, aki nem dollárban ad el vagy vásárol az olajból. (És ezt az egyezséget azóta akkurátus pontossággal be is tartják, amiről, Szaddám Huszein vagy Moammer Kadhafi sokat tudna mesélni, ha még az élők sorában lenne.) Erre mondta cinikus szellemességgel az akkori amerikai pénzügyminiszter európai kollégáinak, hogy „a dollár a mi pénzünk, de az önök problémája”.

Hát ilyen egyszerű ez!

És persze átkozott legyen, aki rosszra gondol, hisz mindez a szabad piacgazdaság és a liberális demokrácia szabályainak legteljesebb tiszteletben tartásával ment végbe. Mostanában azonban mintha akadozna az amerikai birodalom globális hatalompénzének világuralmi gépezete. Bár az angol font, a svájci frank, a japán jen és a kínai jüan együttesen is csak legfeljebb tíz százalékát teszi ki a világ devizatartalékainak, de az euró huszonnégy százalék körüli, vagyis a dollár „kétharmados többsége” olvadozóban van már.

A birodalom általános hanyatlása nyomán a világrend fenntartója helyett egyre inkább a káosz fokozójaként jelenik meg a világ előtt, s a világ ettől egyre ingerültebb országai spontán módon, de egyre tudatosabban igyekszenek kikerülni a dollárt egymás közötti tranzakcióiban. Oroszország s Kína után Európa is egyre inkább riválissá, sőt esetenként ellenféllé válik.
A globális pénzhatalmi mechanizmusok egyik döntő fontosságú tranzakciós központja a SWIFT nevű rendszer, ami a nemzetközi fizetések szabályozásának birodalmi eszköze. Miután Líbia és Irak mellett egyre inkább Irán válik olyan entitássá, amelynek már a létezése is „bűncselekménynek” számít, így érthető, hogy a birodalom egyik első dolga volt Irán kizárása e rendszerből, és a lehető legdurvább szankciók kilátásba helyezése mindazokkal szemben, akik nem tesznek eleget a tiltásnak. Ám Európa válaszul éppen most építi fel alternatív globális pénzhatalmi tranzakciós intézményét INSTEX néven, ami minden eddiginél nyíltabb kihívás a birodalom fegyelmezőhatalmi rendszerei számára.

A kereskedelmi pillér elvesztése után most már a birodalom pénzhatalmi pillére is meggyengülni látszik.
Az agónia tehát folytatódik.

Kapcsolódó írásaink

Galsai Dániel

Galsai Dániel

Keserű felismerés

ĀFricska. „Enyhül a feszültség a Néppárt és a Fidesz között” – írta a német lap, a Die Welt

Faggyas Sándor

Faggyas Sándor

Elkaptuk a fonalat

ĀA 2010 óta egymást követő Orbán-kormányok a Matolcsy György által 2013 tavasza óta vezetett Magyar Nemzeti Bankkal együtt gondolkodva és szorosan együttműködve felépítették az eredeti magyar modellt

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom