Élet és halál

Az asszony egyik levelében van egy mondat, amely így szól: „Látod Bálint [a fiának írja], jobb az mindég szépen menni előre, mint az a nagy kapkodás, így is, úgy is holtig él az ember.” És nem tudjuk, hogy ez az állapot mikor következik be. Lehet, hogy az őrangyaloktól is függ? Az alábbi két történet ezt példázza.

Párizsban vagyunk. Egy amerikai orvos házaspár Guy Savoy, a legendás séf éttermébe igyekszik, ahol barátnőjükkel kívánnak vacsorázni. Boldogan karolják át egymást a Szajna parton, a Louvre múzeummal szemben, amikor hirtelen hatalmas csattanást észlelnek. Előttük két méterre egy fiatalember alakja rajzolódik ki a földön, feje alatt vértócsa, egyik lábának bokája már elvált a testtől. Pillanatok alatt felfogják, hogy valahonnan fentről – később kiderül, hogy a hatodik emeletről – ugrott ki a szerencsétlen. A házaspár férfi tagja megállapítja, hogy nincs szívműködése, és azonnal újraélesztésbe kezd. Két percig semmi sem történik. A fiatalember halottnak látszik. Két perc múltával azonban mély lélegzetet vesz és visszatér az életbe. Újfent van szívműködése, és elkezd spontánul lélegezni. Még nagyon alacsony a vérnyomása, de a doktor tovább dolgozik rajta. Közben az orvos felesége, aki született francia, hívja a mentőket, akik nagyon hamar megérkeznek, és előkerül a fiatalember édesanyja is, aki velőtrázó sikolyban és zokogásban tör ki; minduntalan a Nyikolaj nevet emlegeti. Befut a rendőrség. A fiatalembert a mentőautó a Salpetriere kórházba viszi, az orvosdoktor pedig, az egyik járókelővel együtt, mehet a rendőrségre tanúskodni. A személyi adatok felvétele után a rendőr azt kérdezi az orvostól: „Honnan esett ki az öngyilkos?” Az orvos válasza: „Nem tudom, valahonnan fentről.”A rendőr reakciója: „Az ég szerelmére, ide küldenek nekem tanúnak valakit, és azt sem tudja, honnan esett ki az öngyilkos.”„Kérem szépen, én csak újraélesztettem és megmentettem az életét.”

Summa summarum: az orvosdoktort elengedik, aki másfél órás késéssel érkezik meg a felesége után a vacsorára. A házaspár a vacsora alatt nem tud szabadulni a gondolattól, hogy ha rájuk esik az öngyilkos, ők is odaveszhettek volna…

Egy évvel később az orvosdoktor egy belgiumi konferencián találkozik a Salpetriere kórház radiológusával, és szóba kerül közöttük a fenti eset. „Lehet, hogy én voltam az ügyeletes aznap este?” – kérdezi önmagától a radiológus. Amikor visszautazik, megnézi a fiatalember kórlapját és kiderül, hogy jól emlékezett. Ő volt az ügyeletes, és a Nyikolaj név a valósághoz vezetett. A 27 éves fiatalember másfél órát még élt, de az agysérülése olyan súlyos volt, hogy nem lehetett megmenti az életét.

Minapi történet. Sétáltunk a feleségemmel a terézvárosi plébániatemplom környékén, amikor hirtelen, pár centivel az orrunk előtt egy vastag acéldrót száguldott el, és az úttest másik oldalán hatalmas csattanással landolt. Kiderült, hogy a troli egyik házfalba erősített vezetéke szakadt le. Ha bennünket talál, talán soha nem írhatom le ezeket a sorokat. Az őrangyalaink azonban résen voltak.

Szerb Antal figyelmeztet bennünket: „Meghalni sokkal könnyebb és természetesebb, mint életben maradni…”