Vélemény és vita
Falu- és vidékmegújítás
Június 24-től, 2018 után másodszor hirdette meg a kormány a Népi Építészeti Programot
A pályázat célja a hagyományos építészeti értékek megőrzése és helyreállítása a hagyományos építési technikák újraélesztésével.
A másfél milliárdos pályázati keretből védett épületek felújítására és az értékek feltárására is lehet pályázni.
A pályázat elbírálásába bevonták a Magyar Művészeti Akadémiát, az ICOMOS-t, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumot, a Magyar Építőművészek Szövetségét és a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszékét is. Minőségi változás az is, hogy a programban szakértői hálózat is segíti majd a pályázók munkáját. A pályázatokat harminc napon belül a Teleki László Alapítványnak kell benyújtani. Ez a pályázat szervesen kapcsolódik a magyar falu és vidék megújítási programjába. A témával kapcsolatban Granasztói Pál ezt írja: „Meg kell ismerni a népi építészetet. A népi alkotások hitelesek és egyszerűek. Az egyszerűség nálunk népi alkat, formaigény, hagyomány. Hagyomány nélkül nincs korszerűség.” Tillai Ernő így nyilatkozik a téma kapcsán: „A magyar építészeti múlt és a népi építészet elemző vizsgálata nélkül nem teremthető meg az új magyar építészet.”
A Népi Építészeti Program össze kell fonódjon a Magyar Falu Programmal és a falusi csok eszmeiségével is. A védett népi építészeti emlékek egy-egy település kisugárzó fókuszai lehetnek, onnan meríthetnek ismeretet a ma építkezők. Hiszen a népi építészeti emlékek többről szólnak, mint egy már vissza nem hozható életmódról, ennél sokkal mélyebb üzenetet hordoznak. Ezzel kapcsolatban Cseri Miklós, a Szentendrei Skanzen főigazgatója így nyilatkozott a közelmúltban egy vele készült interjúban: „… a nyugati skanzenológia átcsapott egy olyan minőségbe, amely már nem az épületek, a régi technikák bemutatásáról szó, hanem a korabeli életstratégiákról, méghozzá a száz, ötven, húsz évvel ezelőttiekről egyaránt. A nemzetközi szinten és nálunk egyaránt meghonosodott múzeumpedagógia szerint a mögöttes tartalom megismertetésére – mint az ökolábnyom, a holisztikus világszemlélet, a természetközeli életmód – került a hangsúly.”
A magyar falvak megújításának sokrétű programjával párhuzamosan elkészültek a Települési Arculati Kézikönyvek. Ezeknek a célja az, hogy az egyes tájegységek építészeti, tájhasználati jellegzetességeit bemutatva olyan ajánlásokat tegyenek, amikkel a harmónia fenntartható, sőt fokozható a tájjal, az utcaképpel. Ennek az alapelvei a következők, amint azt az egyik arculati kézikönyv megfogalmazza: „Használjuk a tájegységre jellemző, a múlthoz, a helyi értékrendhez illeszkedő formákat, arányokat, anyagokat, színeket. Őrizzük meg és használjuk a régit, találjuk meg a funkcióját. Tiszteljük a hely szellemét, a táj karakterét, atyáink örökségét!
Egy épület, építmény, egy tér a környezetével együtt lélegzik. Illeszkedjünk a környezethez, a szomszédokhoz, az utcaképhez, a tájképbe. Legyünk alázatosak a hellyel szemben!
Az egyszerűség nemességet és méltóságot kölcsönöz. Ne legyünk harsányak, hivalkodók, ne bonyolítsuk túl az építményeket. A kevesebb mindig több! Legyünk szerények, mértéktartóak és racionálisak! Hosszú távra tervezzünk, tartós anyagokat használjunk, a korszerű technológiát a meglévő értékekkel vegyítsük, minőségi környezetet alakítsunk ki. Kerüljük a múló divathullámokat, építészetileg mindig magas színvonalra törekedjünk. Teremtsünk értéket!
Úgy élhetünk leginkább együtt a környezetünkkel, ha a természetes anyagokat, színeket, technológiákat részesítjük előnyben. Alakítsuk ki építményeink kapcsolatát a zölddel, a vizekkel. Használjuk ki a természettel való együttélés lehetőségeit!
Törekedjünk arra, hogy amit alkotunk, ne csak nekünk okozzon örömet, hanem mások számára is szépséget sugalljon, környezetbe illő legyen. A gazdasági észszerűség és az esztétika összeegyeztethető!
Építményeinket, zöldfelületeinket több generáció számára alakítjuk ki, évtizedekig használjuk. Törekedjünk az olcsó üzemeltetésre, energia- és víztakarékosságra, hatékonyságra, a környezethez való alkalmazkodásra. Gondolkodjunk hosszú távon!”
A kormány működésének köszönhetően az előbb felsorolt elemekből összeáll egy szellemi erőtér a családi házat építtetők számára, amit csak használni kell. Ebben az önkormányzatoknak kiemelt szerepe lehet: tanácsadással, tájékoztatással, fokozott odafigyeléssel, a helyi értékek iránti érzékenységgel. Az önkormányzati választások közeledtével ennek különös jelentősége van, kell, hogy legyen!
