Vélemény és vita

Álmok

Kevesen tudják, hogy hazánk – álmaiban és a gyakorlatban – egy téli olimpia megrendezésében is bizakodott

A második bécsi döntéssel ugyanis Észak-Erdély havasai újra Magyarország részévé váltak, ahol nagyszerű lehetőség kínálkozott a játékok megrendezésére. A helyi lakosság elkötelezettsége mellett a magyar állam szakemberei, anyagi és szakmai támogatást nem sajnálva, német példa alapján, kialakítottak egy Európában akkoriban ritka téli sportparadicsomot, amelynek központja Borsafüred volt a Radnai-havasokban. A síszövetség tagjai 1941 októbe­rében a helyszínre utaztak és minden szempontból alkalmasnak találták Borsafüredet, amely hóban bővelkedő, szélcsendes helyen feküdt, 650 méter magasságig vonaton, 850 méterig pedig országúton is elérhető volt a helyszín. A síközpont kiépítésének lelkes támogatója Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas biokémikus volt, aki megnyerte az ügynek barátját, Bay Zoltán fizikust, egyebek mellett a holdra küldött és visszavert radarjel érzékelőjét. Az „Olympiai” lesiklópálya felavatására 1941 karácsonyán került sor. A német válogatott kapitánya, Herbert Heiss a következőket nyilatkozta az első lesiklás után 1942 januárjában a Nemzeti Sportban: „A pálya a legszebbek egyike, mondjuk talán a legszebb, amit eddig láttam. Meredek és gyors, de mindazonáltal nem veszélyes, mert megfelelően széles. Bár egyes részei egy erdőn vezetnek keresztül, baleset ilyen pályán nem is fordulhat elő (…) Nézetem szerint az egész környék roppant alkalmas egy kontinentális téli sporttelep létrehozására, mert először is minden nagyon szép, és másodszor mindent meg lehet itt találni. Biztos vagyok abban, hogy Borsafüreden (…)­talán még egy olimpiai versenyt is meg fogunk érni.” Melengetnek bennünket a sorok még annyi évvel az interjú után is.

Elkezdődött a kiszolgáló épületek, köztük az első magyar magashegyi menedékház, az „Anikó” építése 1600 méteres magasságban, a Ló-havas oldalában, a legnehezebb körülmények között. Amikor a menedékház elkészült, esküvőt is tartottak a közelében. A menyasszo­nyi csokrot a havasi rétek vadvirágai szolgáltatták, a templom pedig, amelyben az esketés folyt, a világ legszebb temploma volt, amelyet a Teremtő épített. Oszlopai – az eskető pap szavai szerint – a havasok, szőnyege a pázsit, oltára a szikla, kupolája a magas égbolt.

A korszerű sportszálló alapkőletétele 1943 áprilisában volt. A háborús viszonyok ellenére a sportvezetők merész terveket szőttek: a szálló kerüljön tető alá 1943 őszéig. Az ugrósánc, amely a kor egyik legszebb és legmodernebb létesítménye volt, 1944-re készült el. A sánc – akárcsak a lesiklópálya – az „Olympia” nevet kapta. Magyarország első sífelvonója is szinte készen állt. Borsafüreden mindenki egy leendő olimpiáról álmodott.

A második világháború azonban beleszólt az álmokba. A párizsi béke érvénytelenítette a bécsi döntéseket, és szentesítette az 1938. január elsején meglévő határokat. Románia kommunista vezetése pedig nem tekintette szívügyének a síközpont fejlesztését. Borsafüred sohasem lett nemzetközi télisport-központ, amint azt szépsége és adottságai lehetővé tették. Killyéni András-Péter sporttörténész könyvet szentelt az olimpiai reményeknek, azzal a céllal, hogy ne feledjük az álmot. Még akkor sem – ahogy Krúdy fogalmazta –, ha azok „drága szélhámosok”.

Kapcsolódó írásaink

Őry Mariann

Őry Mariann

Manfred Weber nehéz napjai

ĀA valódi demokratikus döntéshozatal és a demokrácia kék-sárga színháza nem ugyanaz

Szerencsés Károly

Szerencsés Károly

Bizakodó szemek fénye

ĀMennyit hallottuk, hogy mi, magyarok, közép-európaiak, csökevényesen fejlődtünk, például nálunk nem volt polgárság, amely a polgári ideológusok szerint e­gyedül fogékony a demokráciára

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom