Vélemény és vita

A takarításról

Európa migránspárti, s ez ügyben határozott nyilatkozattételre nem hajlandó vezetői azt mondják (bocsánat, hazudják), békében élünk

Előbb-utóbb mindenki eljön hozzánk, magyarokhoz, aki „számít” a világban. Azt az embert, azaz Jordan Peterson kanadai pszichológus professzort, aki a minap érkezett, jócskán megelőzte a híre. Gondolatait már sokan olvasták nálunk is hozzáférhető könyveiből, s most fizikai valójában is itt volt. Alapfilozófiája, amellyel magam is teljes mértékben egyetértek, igen egyszerű. Így szól: az embernek rendre van szüksége ahhoz, hogy értelmes életet éljen. Ezzel szemben áll a káosz, ami a cél és rendszer nélküli életben mutatkozik meg, és boldogtalanságot, önpusztítást eredményez. Így aztán egyik könyvében a parancsot is kiadja: „Takarítsd ki a szobádat, mielőtt meg akarod váltani a világot”. Idézek egy – a professzor fogadtatására megjelent ismertető cikkből is: „A klasszikus liberális és reakciós nézeteket egyszerre képviselő kanadai professzor az újbalos-progresszív vadhajtások esküdt ellenfele, nemzetközi sztár, tömegek imádják és gyűlölik őt a konokul képviselt józan nézetei miatt.”

Ez utóbbi mondatból persze nyilvánvaló, hogy nálunk is azzal számolhattunk, a professzor úr kap majd hideget és meleget egyaránt, ám ehhez jócskán hozzászokott már, úgyhogy meg se kottyan neki. Én viszont a világban uralkodó, rendnek nem nevezhető káoszról szeretnék írni, aminek – professzor úrral egyetértve – az az oka, hogy nincs kitakarítva a szoba. Ez pedig szerintem nem jelent mást, mint hogy nyílt lapokkal kell, pontosabban kellene játszani.

Nyúljunk csak vissza a május 26-i összeurópai szavazáshoz, amely nézetem szerint pártok csatája volt, holott nem annak kellett volna lennie. Mégpedig azért nem, mert olyan időket élünk, amikor a migránshelyzet óriási nehézségekkel állítja szembe a kontinenst. A Fideszen kívül sehol, semelyik párt Európában nem hangoztatta olyan nyíltan: ennek a szavazásnak arról kellene szólnia, hogy az adott ország népessége akar-e nyílt társadalmat vagy nem akar. Tudom, most sokan megjegyezhetik, végül is minden párt nézete ismert szerte Európában, miért kellene egy ilyen kérdést külön is feltenni?
Nos, azért, mert ez élet-halál kérdése. És a vezető kormánypárton kívül kizárólag a DK főjelöltje vallott színt, kijelentve, hogy ők bizony a nyílt társadalom és az egyesült európai államok hívei. A többi – A Mi Hazánk esete kivétel – hallgatott, mint a csuka. Sajtóban megjelenő, névvel, címmel ellátott nyilatkozatokra és indoklásokra lettünk volna kíváncsiak. S mert ez nem történt meg, hát érdektelen pártküzdelemmé vált az egész szavazási bohózat. Tudom én persze, hogy az erőviszonyok változása sokakat megrengetett, de a fentebb feltett, szerintem fő kérdésre egyértelmű választ mégsem kaphattunk. Holott az lett volna a tiszta beszéd. S mert nem ez történt, tovább folyik a mismásolás, az egyes országokban pedig az igazi erőviszonyokat majd úgyis az ottani parlamenti választások pártcsatározásai fogják eldönteni.

Az viszont máris kiderült, hogy kegyetlen csaták jönnek. Meg hogy nemigen változik semmi. Alig telt el néhány nap, s az újságokban azt olvassuk, májusban ugrásszerűen nőtt a Görögországba érkező migránsok száma, akik többségükben illegálisan jutottak be az országba. Málta környékén naponta halásznak ki fuldoklókat a tengerből, ismerőseink közül pedig többen láttak saját szemükkel gyilkosságokat ez idő tájt Európa nagyvárosaiban, az úgynevezett no go zónákban. Közben persze Európa migránspárti, s ez ügyben határozott, megindokolt nyilatkozattételre nem hajlandó vezetői azt mondják (bocsánat, hazudják), hogy békében élünk. És persze folyik a harc, politikai stiklik követik egymást, s mi csak annyit sejtünk, hogy valahol fiktív pénzekkel rulettet játszanak. A mi kárunkra.

„Takarítsd ki a szobádat, mielőtt meg akarod váltani a világot” – szól Jordan Peterson javaslata. Bár jó lenne megváltani, de már azzal is megelégednénk, ha a szobát kitakarítanánk. A mi szobánk Európa, ha valakinek ez nem lett volna világos. Viszont az sem lenne éppen rossz ötlet, ha professzor úr könyveit sokan elolvasnák. Európának azon urai mindenképpen, akik megmérettek és könnyűnek találtattak.

Kapcsolódó írásaink

Galsai Dániel

Galsai Dániel

Hosszú távú elmék

ĀFricska. Vannak emblematikus mondatok, amelyek sokkal többet mondanak, mint amennyit a megfogalmazó óhajtana

Bán Károly

Bán Károly

A kapitány és a vasorrú bába

ĀAz európai parlamenti választás után – az ellenzék minden szereplője sikerként élte meg, hogy megakadályozták a Fidesz „kétharmadát”(?) – a diadalt aratók látványos önfelszámolásba kezdtek

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom