Vélemény és vita

Romkocsmák és akadémikusok

Ha valaki a romkocsmák kerületébe látogat, legyen akár bel-, akár külföldi, nem gondolnám, hogy rommá is kellene változtatnia a kerületet

A járatlanabbak kedvéért: a VI. és a VII. kerület találkozásának helyét nevezzük bulinegyednek, amely igencsak megszenvedte a vendégjárást. Magam már évek óta kötődöm e helyhez, legfőképpen azért, mert ott van a Zeneakadémia, az ország egyik legszebb, nemrég felújított épülete. A zene szentélye. A megszentségtelenített szentély. Pár méterre tőle, különösen a VII. kerülethez tartozó részén levizelt és más módokon mocskossá tett falak, tönkretett parkolóautomaták, amelyekről nem lehet leolvasni, meddig és miként lehet parkolni, dülöngélő, káromkodó részegek, a vendéglátóhelyek előtt cigarettázó, ám a csikket nem hamutartóba, hanem a földre dobó „vendégek”, és bizony hajléktalanok is szép számmal láthatók a belvárosinak számító területen. Számos ismerősöm lakik vagy lakott a környéken, a múlt idő arra vonatkozik, hogy megunva az örökös „bulit”, a zajt, a piszkot, akinek módja volt rá, elköltözött. Fiatalok, idősebbek egyaránt vannak a negyedben lakók között, és én most mindegyiket akadémikussá nyilvánítom. Önkéntesen, de nem véletlenül.

Olvasom ugyanis lapunkban, hogy az Akadémia is vizsgálta a bulinegyed természetrajzát. Még 2017-ben. Nem fogják elhinni! Ugyanazt állapították meg, mint amit az ott lakók már réges-régen mondanak, tapasztalnak, így az akadémikusoknak is őszintén bevallották, hogy elegük van. Csakhogy ők ezt már korábban többször elmondták a valódi illetékeseknek, de nem történt semmi. Az akadémikusok azzal a szándékkal álltak neki a nagy vizsgálatnak, hogy jobban megértsék a jelenséget. Jelzem, a jelenség a lakók részéről már rég „meg volt értve”. Pedig nem is csináltak mélyinterjút senkivel. Egyszerűen csak tapasztalták, tudták, hogy a turistaáradat idecsábítása az alacsonyabb árakkal megéri a vendéglősöknek, a romkocsmáknak, az illegális szállásadóknak, és – alig merem leírni – talán még a kábítószer-forgalmazóknak is. Mindezt szociológiai végzettség nélkül is tudták. Jelzem, mindig bíztam a magyar nép végtelen intelligenciájában, az érintettek akadémikussá nyilvánítása részemről tehát jogos. Képzeljék el, a kerületiek még azt is megállapították – mellőzve a tudományosságot –, hogy az ide látogatók zöme külföldi, és a fiatal korosztály tagja. S többségüket csakis a romkocsmázás érdekli Budapestből. Ez egyértelműen azt jelzi, hogy a lakosság igenis már a kezdetek óta elbeszélget az ide érkezőkkel, ha nem is rögzíti ezen beszélgetéseket Akadémia fejlécű papírokon. Még egy jó pont nekik tehát. A végső tanulság leszűrésében pedig az „istenadta nép” teljes egyetértésben volt és van az akadémiai kutatókkal. Csak a nép szinte már a bulinegyed „megszületése” óta mondja, hogy elégedetlen a körülmények miatt, és pontosan erre jutottak a szociológusok is. Nem vitatható hát, hogy ideje az Akadémia tagjai közé felvenni a negyed aktív lakóinak zömét.

No de viccet félretéve, magának az Akadémiának a természetrajzával is sokan foglalkoznak mostanában. Némi békétlenség alakult ki ugyanis a kormány és a Magyar Tudományos Akadémia tagjai között. Ha mi, laikusok jól értjük a vita lényegét, az arról szól, hogy a kormány egyértelműen kijelentette, valós és jogos kívánalom, hogy az akadémiai kutatóintézeteket finanszírozó adófizetők, valamint a kormány és az ipar vagy éppen az egészségügy felelős vezetői lássák és értsék, mi történik a pénzzel, amit kutatásra és az Akadémia működtetésére fordítanak. Ez a kívánalom nem egyedülálló a világon. Ennek ellenére az akadémikusok egy része félti tudósi függetlenségét. Ez lenne a vita lényege. Hogy miként dől el, azt nem tudhatjuk, viszont sajnos a vitába komoly politikai felhangok is beférkőztek, zömmel bizonyíték nélkül.

Mindenesetre őszintén drukkolunk a zseniális magyar tudósoknak, a kevésbé zseniálisoknak meg azt ajánljuk, hogy azt a témát, amit józan ésszel is meg tud oldani minden közönséges földi halandó (lásd bulinegyed), nem érdemes az Akadémia szintjén kutatgatni, és nem szükséges tudományos kutatásnak beállítani.

Kapcsolódó írásaink

Vitéz Ferenc

Vitéz Ferenc

A Mandulafa Könyve

ĀCsezmiczei János. Ez volt a neve, a név egyik feltételezett változata, mégsem így ismerjük. Janus-arcú volt az első magyar humanista költő, aki latinul írt a 15. század közepén

Bán Károly

Bán Károly

Kétségfront

ĀAkadnak, akik már az őszi önkormányzati választásra koncentrálnak, s olyanok is, akik az EP-választás kapcsán ígérnek fűt-fát

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom