Zöld–fehérben

A Fradi, bocsánat, a Kinizsi ugyanis 1955. április 11-én Bécsben zöld–fehér szerelésben játszott a Rapid ellen. (2–2 volt az eredmény. A világhírű Zeman védett, s előtte Körner I. és II. meg Hanappi futballozott.) Miért volt a zöld–fehér szerelés nagy szó? – kérdezheti az olvasó, hiszen a Fradi színe zöld–fehér (és alatta a zöld–fehér szív dobog). Igen, csakhogy a kommunista diktatúra beköszöntével az 1949–50-es bajnokságot már nem Ferencváros névvel játszotta végig a csapat, hanem februárban az Élelmezési Dolgozók Szakszervezete központi egyesülete lett, és felvette az ÉDOSZ, majd az 1951-es bajnokságtól a Kinizsi nevet, a csapat színét pedig – hogy semmiben se emlékeztessen a múltra – piros–fehérre változtatták.

Amikor már a változás szele kezdett fújdogálni, 1955-ben a Kinizsi akkori vezetői bátor lépésre szánták el magukat: a húsvéti torna bécsi mérkőzésén hosszú évek után ismét zöld–fehér szerelésben léptek pályára. Bizonyára már Pesten tudták, hogy Bécsben „bezöldülnek”. Csak az elnököt, Száraz Istvánt nem avatták be a tervbe.

És az sem izgatta Onódy Lajost – az 1964-ben Onódy-per néven elhíresült büntetőeljárás elsőrendű vádlottját, 1953-tól a Budapesti Kinizsi labdarúgó-szakosztályának vezetőjét –, hogy a Rapid színe ugyancsak zöld–fehér volt. A csapat a következő összeállításban lépett pályára: Gulyás – Mátrai, Kispéter, Dalnoki – Szabó, Dékány – Budai, Orosz, Ombódi, Vilezsál, Fenyvesi. (Micsoda csapat! Nem véletlenül nyerték meg a tornát a Honvéd, a Rapid és az Austria előtt.)

A mezcsere azonban nem maradhatott sub rosa. Eljutott a hír a párt központi vezetőségéhez is, és összeültek az elvtársak, hogy büntetéseket osztogassanak. Határozat született arról, hogy Onódy Lajost azonnal le kell váltani, Száraz Istvánt pedig egy hónapra fel kell függeszteni állásából. Onódyt leváltották, egy év elteltével azonban Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke egy hosszú beszélgetés után visszahelyezte pozíciójába.

Egy vasárnap délelőtt rendezték meg az Üllői úti pályán a Kinizsi–Csepeli Vasas-mérkőzést. A meccs 1–1-es döntetlennel zárult. Ezt követően a fradisták már nem játszottak többet piros–fehérben. A sportkör edzőit és szakosztályvezetőit – köztük Onódy Lajost is – 1956. november elsején összehívták az Üllői úti sporttelepre, és ezen a megbeszélésen mondták ki az FTC újjáalakulását. Onódy Lajos élete végéig büszke volt arra, hogy az 1955-ös húsvéti torna bécsi mérkőzésén zöld–fehér színekben játszott a Fradi a Rapid ellen.

Szép Ernő száz éve, 1919-ben írott A football című verse aktuális ma is: „A football / az, ami a földön / Mindenkit őrülten érdekel. / Hát az F. T. C. Budapestről / Az ő lábával útra kel. // Megy az F. T. C. a lábával / Megy Bécsbe és Berlinbe megy, / Az eredmény a mi javunkra / Hol 2:1 hol 3:1. (…) Istenem, áldd meg az F. T. C.-t, / Mivel ott tartunk már manap, / Hogy a külföldön legalább a / Lábunkkal szóbaállanak.”