Vélemény és vita

A parancs

Példátlan, hogy ennyi ember ilyen hosszú frontvonalat ennyi időn át tartson. Ők tartották

Kereken száz esztendővel ezelőtt, 1919. április 26-án egy kis Szabolcs megyei község, Demecser közelében mintegy tízezer embernek egy parancsot olvasnak fel.

„Ti, székelyek és erdélyi magyarok, hónapok óta hősiesen és becsülettel harcoltatok a legnehezebb viszonyok között Erdélyért, a szép Székelyföldért. Egyedül Ti védtétek Magyarországot az antant csapatokkal szemben. Nagyhangú ígéretekkel biztatott Benneteket a jelenlegi kormány a harcra, segítséget erős vörös csapatokban is ígérve Erdély fölszabadítására. A kormány azonban semmiféle ígéretet be nem tartott. Ti sem ruhát, sem fölszerelést nem kaptatok. Azok az úgynevezett segítő vörös csapatok ahelyett, hogy hálásan elismerték volna hónapok óta tartó nehéz küzdelmeteket és segítségetekre siettek volna, ellenséges érzülettel viseltetnek irántatok. (…) Ti egyedül harcoltatok többszörös túlerővel szemben és idővel eredmény nélkül elvérezve, a derék, becsületes, tisztességes székely és erdélyi magyar kimerülten és fáradtan, mindennemű segítség nélkül, ruha nélkül, fázva áll szemben a túlerővel. Az ellenség túlereje ajánlatot tesz Nektek, hogy életetek biztonságban lesz, pénzetek, magánvagyonotok épségben marad és békésen visszatérhettek lakóhelyetekre, Erdélyországba vagy az antant csapatok által megszállott területre, de követelik, hogy a fegyvert tegyétek le. Mérlegelve a reménytelen általános helyzetet, nem vállalhatok felelősséget azért, hogy tovább vért ontassak ilyen körülmények között. Válasszatok Ti, melyik utat akarjátok és eszerint járjanak el a parancsnokok, akik közvetlen ellenséggel állnak szemben. Én, aki annak idején Kolozsvárt szerveztelek Benneteket, Titeket cserben hagyni nem foglak; ha a harcot választjátok, a végső küzdelmet Veletek harcolom, ha pedig az antant ajánlatát elfogadjátok, Veletek maradok, hogy ígéretüket betartsák.”

Az aláíró: Kratochvil Károly ezredes, a Székely Hadosztály parancsnoka.

Túl sok hozzátennivaló mindehhez tulajdonképpen nem nagyon volna, ha ebből a száz évből úgy hatvanöt-hetven nem alattomos elhallgatással, aljas hazudozással telt volna, amikor a parancsnokról, a 20. század egyik legnagyobb katonájáról (Erdély második Bemjének is nevezték) és minden idők honvédő háborúinak egyik leghősibb alakulatáról esett szó. Komoly hadtörténészek állapították meg, hogy amit Kratochvil vezetésével csaknem négy hónapon át a Székely Hadosztály a történelmi Erdély határán, a Técső–Szilágyság–Királyhágó (Csucsa)–Belényes frontvonalon véghez vitt – a szó szoros értelmében ehhez a jó kétszáz kilométeres vonalhoz szögezve a féktelen mohósággal betörni akaró román hadsereget, üzenvén: eddig és ne tovább –, az a modern hadtörténelemben példa nélküli. Példátlan, hogy ennyi ember ilyen hosszú frontvonalat ilyen körülmények között ennyi időn át tartani tudjon. Ők tartották… Míg csak március 21., a kommün lidércnyomásának kezdete után végképp el nem árulták őket, és két tűz közé nem kerültek – előttük a románok, mögöttük a vörösök. Csak akkor vonultak vissza, amikor az április 16-i ellentámadás áttörésével a majdnem háromszoros túlerő visszaszorította őket a mai Magyarország északkeleti csücskébe, hogy ott még jó egy héten át megvívott tucatnyi győztes csata után – mint amikor a bekerített-üldözött nemes vad még egyszer, utoljára visszafordul, hogy üldözőinek lábába marjon – végül letegyék a fegyvert… Ezzel egyik legmegrendítőbb példáját adva a férfias helytállásnak és a cselekvő, a végletekig önfeláldozó, oroszlánbátorságú hazaszeretetnek. Kossuth szavai az övék: „Mi harcoltunk, ha nem is győztünk. Ámbár hazánkat nem mentettük meg, de a zsarnokságnak útját álltuk. Majd ha történelmünket megírják, elmondhatják rólunk, hogy ellenálltunk.” Azután jött a nagy történelmi dokumentumok sorába tartozó parancs. Biztosan akadnak ma is hangok, amelyek azt mondják: erre meg minek emlékezni, hiszen a fegyverletétel napja a vereség napja. Nem. A dicsőségé.

Kapcsolódó írásaink

Veczán Zoltán

Veczán Zoltán

Árokásás

ĀKár, hogy TGM-nek nem jut ideje saját morális pozíciói felülvizsgálatára. Legalább olyankor, amikor összeesküvés-elméletekről moralizál a világra a legtöbb nyomorúságot hozó összeesküvés-elmélet, a marxizmus követőjeként

Nagy Ervin

Nagy Ervin

Mikor ér véget az arab tavasz?

ĀNem vagyok iszlamofób, mint ahogy nem gyűlölök senkit a hite miatt, de a keresztény civilizációt szerény eszközeimmel mindhalálig védelmezem

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom