Vélemény és vita

Bomba

Felforgatták Budapest közlekedését hetvennégy évvel a háború után Budán, a BAH-csomópont közelében talált háborús bombák

Az emberek ezen a napon a bomba szót vették az ajkukra ahelyett, hogy gondolataikban másutt kanyarogtak volna. Mióta élünk együtt ezekkel a szörnyetegekkel?

Száznégy éve, hogy 1915-ben az első bombát ledobták a civilizált világra. (Harminc évvel Hirosima előtt.) Szomorú dátum ez, a huszadik század szégyenfoltja. A kor két világháborújában az ipari forradalom nagyban átalakította a hadviselés tudományát. A hadseregek azonban 1914-ben még olyan fegyverzettel indultak harcba, amely erősen hasonlított a Napóleon idejében használt fegyverekhez. Aztán 1945-ben az atomfizika tudománya már lehetővé tette merőben más hadieszköz alkalmazását, és megnyílt az ég Hirosima felett.

„Mit fog létrehozni a tudomány az 1945-től 2045-ig terjedő száz évben? – tette fel a kérdést a világhírű tudós, Teller Ede, és így válaszolt rá: – Valamennyi előre nem látható dolog közül a tudomány haladása a legkevésbé előre látható. A tudomány legsajátosabb természete éppen a meglepetés. Ha egy tudományos vívmány nem lenne váratlan és meglepő, már korábban is megvalósult volna.”

Az első bomba is váratlanul csapódott a földbe 1915-ben, és a meglepetés erejével hatott. Előállítói legalább annyit reméltek tőle, mint a második világháborúban a „csodafegyverektől”. De mindkét esetben csalódniuk kellett. Mindenesetre világtörténelmi tény, hogy a német léghajók, a Zeppelinek voltak az elsők, amelyek bombatámadást hajtottak végre a nyugati szövetségesek ellen. Az első bomba Nagy-Britannia északi-tengeri kikötővárosára Great Yarmouth-ra hullott, de pro primo nem robbant fel, és senki sem halt meg.

„Nehéz meghalni, papa?” – kérdi a fiú Hemingway Indián tábor című elbeszélésében, majd megkapja a feleletet: „ Nem, azt hiszem, elég könnyű, Nick. Minden attól függ…” Mondhatjuk, hogy az atombomba ugyanúgy öl, mint a parittya. Csak hát az olimpiai eszme egy atomháborúban nem a győzelem, hanem a fennmaradás. Így aztán a szillogizmus zárótétele ekképpen hangzik: még ma sincs veszélyesebb fegyver az embernél.

A Zeppelinek bombarakománya 1915-ben és 1916-ban ezerkétszáz kilogramm volt. Egy 1916. szeptemberi támadás során a Zeppelin bombáitól harmincnyolc ember halt meg London közepén. Végső soron ezek a bombatámadások nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, mert a Zeppelinek lassúak voltak és sérülékenyek. A képességük nem volt arányos a hírnevükkel. A fickó, aki a golyókat gyártotta, napi öt dollárt keresett, és a fickók, aki megpróbálták megállítani a golyókat, havi tizenötöt. Vajon a bombák esetében hogyan viszonyult egymáshoz gyártó és megállító? „Mindenfajta fegyveren dolgozni kell – mondta egy interjú során Teller Ede –, de főleg védelmi fegyveren” – tette hozzá. Döntse el az olvasó, melyik jár nagyobb haszonnal vagy dicsőséggel.

Száznégy évvel az első bomba ledobása után mondhatjuk, hogy minden tudományok között a legköltségesebb a hadi tudomány, az orvostudomány pedig hátul kullog. Ha a tudománynak sikerül megoldania azt a bonyolult kérdést, hogyan lehet pusztító fegyvereket nem gyártani, talán megmenekül az emberiség.

Meg aztán jobb megismerni a világot, mint felrobbantani!

Kapcsolódó írásaink

Faggyas Sándor

Faggyas Sándor

Jean, minden rendben?

ĀA számtalan legendás Jean-vicc legújabb darabját csütörtökre virradó éjjel mondta el Brüsszelben Jean-Claude Juncker

Szerencsés Károly

Szerencsés Károly

Hosszú futás végén

ĀA Lajtán először huszonöt éves koromban léptem át, az Orient Expresszel – csak egy pillanat volt

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom