Vélemény és vita

Napnál világosabb

Százmillió magányos harcosból közösséget teremteni valóban szép feladat ma Európában

A mostani európai folyamatok eszembe juttatták azt a sokszor visszatérő kérdést: miért nem tudták összefogni a demokráciát, nemzeti függetlenséget, keresztény erkölcsöt valló politikusok, amikor erős külső támadás érte valamelyiküket? Miért nézték tétlenül, hogy a hozzájuk hasonló nézeteket vallókat politikailag vagy fizikailag likvidálják, sőt: miért vettek ebben részt? Egyáltalán: miért nem fogtak össze pártoktól, „pártcsaládoktól” függetlenül?
Nem azokról van szó, akikről tudjuk, hogy birodalomban, egy eszme kizárólagosságában – és ami ezekből egyenesen következik –, a nyílt (és ma inkább a tényleg fortélyos) erőszakban, diktatúrában hisznek. Azokról sem, akik a hatalom morzsáiért gerinctelenül eladják magukat bárkinek. Akik mindig felkínálkoznak, és valami kifinomult képességük van (nem ész kell ehhez), hogy merre kell dörgölőzni. Őket hamar felismerjük. Vagy mégsem?

A legjobb lehetőség a válaszok megtalálására a második világháború utáni magyarországi folyamatokban található. Sok a párhuzam a mai európai történésekkel, ami lehangoló, és azok igazságát erősíti, akik az ember jellemében keresik a hibát. Mindenki tudja, hogy a második világháború után Magyarország szovjet megszállás alá került. Azt azonban már kevesebben, hogy a megszállók megtiltották a kommunistáknak, hogy nyíltan hirdessék a birodalom fennhatóságát, az egyetlen eszme kizárólagosságát és a diktatúrát. (Több helyen ennek ellenére kikiáltották a „második magyar proletárdiktatúrát”.) Ellenkezőleg! Állandóan demokráciáról, nemzeti függetlenségről papoltak. Nem dőlt el akkor még, mi lesz Magyarországgal. A felszín alatt igyekeztek minden fontos pozíciót megszerezni a politikai rendőrség, a népügyészség, a népbíróság, a gazdaság, a közigazgatás vagy éppen a sajtó berkeiben. A bizonytalan helyzet tette lehetővé, hogy választást is tartottak, ahol a kommunisták – a félrevezető manővereiknek köszönhetően is – majdnem tizenhét százalékot kaptak. Ők kevesellték ezt, és másnap megkezdték azt a küzdelmet, amelyet ma már „szalámitaktikának” nevezhetünk. Lényege, hogy a többi pártot – leginkább a nagy győzelmet aratott Független Kisgazdapártot – elemeire (szeleteire) kell bontani, kaotikus állapotokat előidézve kikényszeríteni az előre hozott választásokat. (Ennek eredményét nem fogják a „véletlenre bízni”.)

A mai európai folyamatok tükrében, kivált az Európai Néppártban és a körülötte zajló küzdelmek vizsgálatakor fontos tudni, miképpen reagáltak a kisgazdapárt vezetői erre a kommunista taktikára. Milyen eszközök voltak a kommunisták, majd a felálló Baloldali Blokk birtokában.

Első: a külső nyomás. A (szovjet) birodalom állandó beavatkozása. Természetesen az igényeket Rákosi Mátyás nyújtotta be, és a teljhatalmú Szövetséges Ellenőrző Bizottság javasolta, követelte, kényszerítette ki a magyar kormánytól. Legtöbbször elég volt a „javaslat”. A második: a megbélyegzés. Egyes közszereplők olyan címkékkel történő megbélyegzése, mint reakciós, fasiszta, szovjetellenes. A megbélyegzés ellen a baloldali sajtómonopólium és az akkori (vesztes háború utáni) kötelező politikai szóhasználat miatt alig lehetett védekezni. A harmadik: az egyes pártokba beépített bomlasztó elemek aknamunkája, akik közül sokan kriptokommunisták voltak (két tagkönyvvel rendelkeztek). Mások csak „szimpatizánsok”, elkocsonyásodott gerincűek, akik a végkifejletnél részt vettek pártjuk felszámolásában.

A korszak legnagyobb pártja a Független Kisgazdapárt volt, miként ma Európában a legnagyobb pártcsoport az Európai Néppárt. Előbbi adta a magyar köztársasági elnököt, utóbbi az Európai Bizottság elnökét. Más történelmi szituáció, mégis feltűnő a párhuzam, hogy miként egykor az FKGP, ma az EPP is állandó külső (birodalmi) nyomásnak van kitéve. A szovjet birodalom nagyon is valóságosan érzékelhető volt, az Európai Néppártot bomlasztó birodalom megfoghatatlan, mégis létezik. Bent is van már, meg kint is van még. Eszköze az európai baloldali blokk. Ma a megbélyegzés politikája szinte hatékonyabb, mint volt egykoron. Az olyan címkék, mint populista, nacionalista, diktatórikus, mindennaposak. Védekezni ellenük ma is nehéz. Ma is megvannak a kriptokommunisták meg a koncért, pénzért felajánlkozók. Beleértve bizonyos „csúcsjelöltet” is. És vannak, akik átlátják ezt a helyzetet, ellenállnak, küzdenek ellene. Ehhez ma legalább akkora bátorság kell, mint 1946-ban kellett. Ez talán a legszomorúbb tanulsága az elmúlt hetek, hónapok történéseinek.

Mi történt Magyarországon a háború után? A kisgazdapártban voltak, akik azt mondták, engedni kell a baloldal nyomásának, akár a népakarat korrigálása révén is. Ezt Tildy Zoltán köztársasági elnök, Nagy Ferenc miniszterelnök, Kovács Béla főtitkár képviselte. Voltak, akik azt mondták: értelmes kompromisszumokat lehet kötni, de a népakaratot korrigálni nem szabad. Ezt Sulyok Dezső, Vásáry István képviselte. Mi történt? A külső (birodalmi) támogatást élvező Baloldali Blokk megbélyegezte a népakarathoz ragaszkodókat, mozgósította a kriptokommunistáit és döntési kényszerbe hozta a párt vezetőit. Nagy Ferencék kizárták Sulyokékat.

De hogyan?! Levél érkezett: „Pártunk elnöksége 1946. március 11-én tartott ülésében úgy határozott, hogy felszólítja Képviselő Urat a párt elhagyására. Ez a felszólítás egyértelmű azzal, hogy az Elnökség megállapítja Képviselő Úr kisgazdapárti párttagságának megszűnését.” Ha tehát Sulyok és húsz társa nem tesz eleget a felszólításnak, kizártnak tekintik, a párt alapszabályának teljes mellőzésével. Ügyes. A döntést Tildy és Nagy Ferenc hozta meg, az egyik aláíró Kovács Béla volt.

Mi következett ez után? Levél érkezett a birodalomtól, amely immáron újabb személyeket bélyegzett „fasisztabarátoknak”.
A baloldali sajtó már meg is indította a rágalomhadjáratot, Gyulai Lászlót, Pfeiffer Zoltánt és másokat fasisztának nevezve. Nagy Ferenc megint engedett, valójában feláldozta párttársait. „Megkérte” Gyulait, hogy vonuljon vissza. Ő ennek eleget tett, de már 1947-ben bebörtönözték, és még egy „kis” internálást is hozzácsaptak, 1953-ban szabadulhatott. Pfeiffer Zoltánt is visszahívták az igazságügyi minisztériumból, hamarosan ő lett a „főfasiszta”. A baloldali kézben lévő „népügyészség” gőzerővel dolgozott az első koncepciós persorozaton. Ez lenne most az „európai ügyészség” feladata?
Vakság? Hiszen néhány hét múlva már Kovács Bélát nyilvánították „összeesküvőnek” és hurcolták el a megszállók csaknem tíz évre. Nagy Ferenc ezt is lenyelte, időt akart nyerni. De tavasz végén már őt magát is hazaárulónak, összeesküvőnek bélyegezték, így kénytelen volt emigrálni. A kisgazdapárt élére olyanok kerültek, akiknek egyetlen faladatuk maradt: asszisztálni a birodalom berendezkedéséhez. Aztán csúnyán kidobták Tildy Zoltánt is.

Hogyan lehetett ilyen sikeres a szalámitaktika? Miért nem álltak ki egymásért a jobb sorsra érdemes politikusok? Miért nézték tétlenül eszmetársaik meghurcolását? És Európa hasonló szellemiségű pártjai miért nem fogtak össze? Az utóbbi kérdésre talán egyszerűbb a válasz – a szovjet megszállástól a Trianon-szindrómáig erős okai voltak –, de az elsőre? Valami álcás, titkos sors húzódik itt a mélyben.

A kellő elhivatottság és képesség hiánya, és lent, valahol a mélyben bénító kisebbségi érzés is. Személyes rivalizálás. Az ellenfél erejének túlbecsülése és alábecsülése egyszerre. Hogy a ránk fenekedő „világ” ereje legyőzhetetlen, ugyanakkor a velünk szemben ülő ellenfeleink ostobák. A parttalan ambíció, a „csak én tudom megoldani” önteltsége, és ezzel szemben kicsinyesség is, hogy talán én megúszhatom, és nem olyan nagy kár a másikért.

A magányos harcos, az ostromlott vár pszichózisa is veszélyes, amely szétmarja az erőt, holott csak össze kellene fogni és kiállni a nézeteinkért. Együtt érvelni. Százezer ostromlott várból, százmillió magányos harcosból közösséget teremteni. Ez valóban szép feladat ma Európában. Megpróbáljuk, leküzdve elegáns irtózásainkat.

Mert ma már nincs igaza Erasmusnak, aki azt írta: „Ne vitatkozz azzal, ami világos, mint a nap.”

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom