Tudomány

Patagónia kacsacsőrűje a dinókkal egy időben élt

Argentínában már az 1990-es években is találtak kacsacsőrű maradványt

Kacsacsőrű emlős jelenleg csak Ausztráliában él, ám 70 millió évvel ezelőtt még Dél-Amerikában is jelen volt egy rokona – írta meg a National Geographic.

Patagónia kacsacsőrűje a dinókkal egy időben élt
kacsacsőrű emlős
Fotó: Wikipedia/Peter Scheunis

Az argentin CONICET állami tudományos ügynökség számolt be a felfedezésről, amelyben Dél-Amerika első tojásrakó emlősének maradványait mutatták be - írta meg a National Geographic. Ez a felfedezés azt is jelenti, hogy egykor ezek az állatok is szélesebb körben elterjedtek voltak, s emellett a rájuk jellemző anatómiai jegyek is kialakultak már ekkorra. A leletre El Calafate városától kb. 30 kilométerre bukkantak rá, és gyakorlatilag egy fél centis fogról van szó. A fog különleges felépítése alapján könnyen azonosítani lehetett, hogy a kacsacsőrű emlősök közé tartozó állaté lehetett egykor: kizárólag ezekre az állatokra jellemző két rövidke V alakú szerkezetet lehetett benne látni, ez pont olyan, mint a ma élő ausztrál kacsacsőrű emlősöké.

A Communications Biology folyóiratban publikált felfedezés szerint az állat mintegy 70 millió éve élt, és a Patagorhyncus pascuali nevet kapta, jelentősége pedig abban is rejlik, hogy felhívja a figyelmet Dél-Amerika e régiójának az emlősök evolúciójában betöltött helyzetére.

Argentínában már az 1990-es években is találtak kacsacsőrű maradványt egy ennél későbbi korból, ám az új lelet azt mutatja, a tojásrakó emlősök jóval korábban megjelentek a kontinensen. Ez is beleillik abba a képbe, amely szerint Ausztrália, Antarktika s Dél-Amerika élővilága e korban még nagyjából ugyanazokból az állatokból (mind az emlősök, mint az őshüllők tekintetében) állt össze.

A kacsacsőrű emlős különös „csőre” gyakorlatilag a többi emlős orrának feleltethető meg, ám ezzel elsődlegesen elektromos jeleket észlelnek. Így veszik észre a táplálékukat jelentő férgeket, lárvákat, csigákat. „Érdekes módon ugyanabban a kőzetrétegben, a Chorillo-formációban, ahonnan a Patagorhyncus maradványa előkerült, találtunk olyan állati maradványokat is, amelyekkel a modern kori kacsacsőrű táplálkozik. Ez lehetővé tette, hogy rekonstruáljuk a korabeli, dinoszauruszok idejében létezett tavak ökoszisztémáját” – magyarázta Fernando Novas, a kutatás egyik résztvevője.

Az állat Patagorhyncus pascuali nevét Patagónia nevéből, valamint egy argentin paleotológus, az e régióban egy későbbi időszakban élt kacsacsőrű felfedezője, Rosendo Pascual nevéből rakták össze a felfedezők – olvasható a portálon.

Kapcsolódó írásaink