Kell-e darázstól tartani a fügében?

A fügedarázs és a füge kapcsolata az egyik legkülönlegesebb példája annak, amikor növények és rovarok egymás nélkül nem tudnának létezni. A füge virága ugyanis sajátos felépítésű: a gyümölcs belsejében, a szikóniumnak nevezett üregben rejtőznek az apró virágok. A beporzást a darázs végzi, amely a szűk nyíláson bejutva gyakran a szárnyát vagy a csápját is elveszti. Nem ritka, hogy az apró rovar már az út során elpusztul, így előfordulhat, hogy egy-egy füge gyümölcs belsejében rovarmaradvány található - írja az Origo.

A kutatók szerint a fügedarázs életciklusa szorosan összefonódott a fák életével. Ha egy nőstény darázs nőivarú fügébe mászik, ott virágport hagy hátra, amelyből mag és termés képződik. Amikor viszont hímivarú fügébe jut, ott petéket rak. A lárvák a gyümölcs belsejében fejlődnek, majd a hímek még a fügében párzanak, végül elpusztulnak. Ez az „elhalt darázs” természetes része a körforgásnak. A nőstények eközben magukkal viszik a pollent, hogy újabb fákat porozzanak be.

Ez a szoros kapcsolat biztosítja, hogy a beporzás és a szaporodás kéz a kézben járjon.

Nincs tehát füge a darazsak nélkül, és nincs darázs a füge nélkül – legalábbis a vadon élő fajták esetében.

A boltokban leggyakrabban kapható fügefajták, mint a "Mission" vagy a "Brown Turkey", különlegesek: ezek darazsak nélkül is képesek érni. Az ilyen nyers füge nem igényli a beporzást, így szinte biztosan nincsenek darazsak a fügében. Ugyanakkor a mediterrán térségben termesztett "Smyrna" és "Calimyrna" fajták, valamint a vad fügék többsége csak a füge beporzása révén képesek gyümölcsöt hozni.

Ez azt jelenti, hogy ezekben a gyümölcsökben előfordulhat elhalt darázs, de mire az emberhez kerül a termés, a rovar teste lebomlik. A tudósok hangsúlyozzák: a rovarmaradványok gyakorlatilag láthatatlanok, a roppanós textúra pedig nem a darazsaktól, hanem a magoktól származik.

Több mint 850 fügefaj létezik, és mindegyiknek megvan a saját, kizárólagos beporzó fügedarázs-faja. Ez az evolúciós kapcsolat több millió év alatt alakult ki, és a természet egyik legszorosabb kölcsönhatásának számít.

Nem véletlen, hogy a biológusok a fügefákat „kulcsfontosságú fajként” tartják számon, hiszen számos más élőlény fennmaradása is tőlük függ.