Magyarországnak vissza kell térnie az űrhajózásba!

Az űrkutatásért felelős kormánybiztos a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) által a Magyar Tudományos Akadémia székházába szervezett rendezvényre küldött videóüzenetében kifejtette, ha valahol, akkor az űrkutatásban kiemelten igaz, hogy aki kimarad, az végérvényesen lemarad. Felidézte, hogy Magyarország számára fordulópontot jelentett a 2021-ben elfogadott nemzeti űrstratégia, amely a keretet és a hitet adta meg a HUNOR program számára.

„Az álom megvalósítható, ha mögötte közös munka, kitartás és összefogás áll. Amikor Kapu Tibor sikeresen teljesítette tudományos portfólióját, azaz mind a huszonöt kísérletet, és ezzel visszahelyezte Magyarországot az űrkutatás nemzetközi térképére, nem csak a HUNOR program győzelmét ünnepeltük. Mindannyian éreztük, hogy közös nemzeti ügy részesei lettünk, amihez mindenkinek köze van, mérnöknek és tanárnak, kutatónak és diáknak egyaránt” – hangsúlyozta Ferencz Orsolya.

A miniszteri biztos megfogalmazása szerint az Ax-4-es misszió ugyan véget ért, Magyarország számára azonban egy új, talán Kapu Tibor missziójánál is fontosabb küldetés vette kezdetét: az űrkutatásra irányuló példátlan figyelmet kihasználva minél több gyermek számára kell vonzóbbá tenni a természettudományokat, hogy később közülük kerülhessen ki Magyarország harmadik, negyedik és ötödik kutató űrhajósa. Hozzáfűzte: ez szakmai felelősségünk is.

Úgy vélte, Kapu Tibor példája sok száz, sok ezer magyar gyermeknek mutatott új irányt. Óriási sikernek nevezte, hogy a Millenárison megnyílt HUNIVERZUM látogatóközpont már több tízezer látogatót vonzott, az Irány az űr! versenyben több száz csapat vett részt, a HUNOR programiroda és a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) közös rajzpályázatára pedig több mint ötszáz pályamű érkezett.

„Ez a misszió, amely most kezdődött el igazán, nem egyetlen űrhajós vállán nyugszik, minden középiskolai tanárnak, egyetemi oktatásnak, civil szervezetnek, cégnek szerepe van a fiatalok oktatásában és az űrkutatás népszerűsítésében” – szögezte le a miniszteri biztos.

Kapu Tibor videóüzenetében azt mondta, „Felemelő érzés volt a Nemzetközi Űrállomáson dolgozni, folyamatosan flow-ban voltam. Határtalan büszkeség volt számomra az előírt kutatómunkát elvégezni. A Nemzetközi Űrállomáson minden új érkezőre nagy figyelem irányul, társaim tudták, hogy Magyarország 45 évvel Farkas Bertalan után küldött ismét kutató űrhajóst a világűrbe, hogy ott magyar kísérleteket végezzen el. A magyar kísérleteket elismerő bólintások, olykor kitörő lelkesedés kísérte”.

Hozzátette: a kísérletek mennyisége és sokfélesége őt is lenyűgözte, és büszkeség volt számára, hogy a harminc kísérletből álló magyar űrkutatási programból huszonötöt ő maga valósíthatott meg, sok száz ember összehangolt munkájának eredményeképpen.

Kapu Tibor örömét fejezte ki, hogy az Űrkutatás Napján az MTA-ban több olyan kísérletről is részletesen szó esik, amelyet ő végzett el, köztük a bolygótudományi, a dozimetriai, valamint a látásromlás elleni és a helymeghatározást célzó kísérletet.

„Hazánk nemcsak résztvevője, hanem megkerülhetetlen alakítója is az űrkutatási folyamatoknak” – mondta az űrhajós.

Kapu Tibor az Axiom-4 misszió tagjaként június 25. és július 15. között járt a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), ahol 25 tudományos kísérletet hajtott végre a HUNOR Magyar Űrhajós Program keretében. Az Axiom-4 küldetésben az amerikai Peggy Whitson, az indiai Shubhanshu Shukla és a lengyel Slawosz Uznanski-Wisniewski vett még részt.