A napviharok szívrohamot okoznak a Földön?

Asztrofizikai szempontból minden eddiginél részletesebben tudjuk elemezni csillagunkat, így ez a jelenlegi napciklus lesz a legjobban tanulmányozott napciklus. Ez az oka annak is, hogy a szokásosnál többet hallottál a napviharokról és a hihetetlen sarki fényről az elmúlt néhány évben.

De a geomágneses tevékenység mögött meghúzódó erők óriási megértése a bolygó egészének szintjén csak egy része a képnek. Mi lenne, ha nagyítanánk? Valóban befolyásolhatja-e az űridőjárás az emberek testét és egészségét itt a Földön?

A brazíliai Nemzeti Űrkutatási Intézet nemrégiben készült tanulmányának szerzői szerint „számos tanulmány azonosította a lehetséges ok-okozati összefüggést a [geomágneses zavarok] és a szív- és érrendszeri betegségek (CVD), valamint a miokardiális infarktus (MI) között.”, számol be az IFLSCience.

Az MI, más néven szívroham (és nem ugyanaz, mint a szívmegállás), volt az, ahová a csapat összpontosított. A São Paulo állambeli São José dos Campos község közegészségügyi rendszerétől szerezték be a kórházi nyilvántartásokat, amelyek az 1998. január 1. és 2005. május 31. közötti időszakot fedik le – ez a 23. napciklus nagy része.

Összesen 1,340 MI kórházi kezelést elemeztek (469 nő, 871 férfi), és összevetették a dátumokat az egyidejűleg rögzített geomágneses aktivitási adatokkal. A tevékenységet „csendes”, „mérsékelt” vagy „zavart” kategóriába sorolták.

Amint a szerzők rámutatnak, néhány megállapításuk az MI adatok jól ismert tendenciáit tükrözi: több férfit érintettek, mint nőt, de a halálozási arány mindkettőnél hasonló volt, és a nők hajlamosak voltak előre beszámolni az atipikus tünetekről, nem pedig az egyetlen klasszikus tünetekről, mint a bal oldali kar- és mellkasi fájdalom.

A geomágneses aktivitási adatok hozzáadása azonban valami mást is feltárt. Amikor geomágneses zavarokat regisztráltak, ezzel egyidejűleg nőtt az MI kórházi kezelések és a halálozások száma. Ez még hangsúlyosabb volt a nők esetében.

„Az adatok azt mutatják, hogy bár a nőknél alacsonyabb az MI-esetek száma, geomágneses körülmények között nagyobb arányban vagy akár abszolút számban fordulnak elő” - vonták le a következtetést. Bár hangsúlyozzák, hogy megállapításaik nem véglegesek, mivel csak egy régióból származnak, és viszonylag kis a mintaméretük, érdekes ezeket az eredményeket az elmúlt évek más tanulmányainak kontextusában megvizsgálni.

Egy 2023-as tanulmány 204 terület adatait vizsgálta a Föld különböző szélességi fokokon, hogy felmérje azt a hipotézist, hogy a geomágneses instabilitás korrelál a CVD-vel. Az adatok az 1996 és 2019 közötti időszakra vonatkoztak. Miközben rámutattak, hogy további kutatásokra lenne szükség az ok-okozati összefüggés megállapításához, a szerzők azt írták, hogy eredményeik „pozitív korrelációt tártak fel a teljes [geomágneses mező] intenzitásának megemelkedett szintje és a CVD-k között”.

Az év elején közzétett metaanalízisben összefoglalva az eddigi ismereteket, egy orosz tudóscsoport azt mondta, hogy munkájuk „megerősíti a [geomágneses viharok] hatását az MI, az [akut koszorúér szindróma] és a stroke kialakulásának kockázatára”. Elemzésükbe azonban csak hat tanulmányt tudtak bevonni.

Nyilvánvalóan hiányoznak az adatok ezen a területen, az összes fent említett cikk további kutatást igényel. Ebben a szakaszban az sem teljesen világos, hogy a napviharok pontosan hogyan okozhatnak szív- és érrendszeri problémákat a Földön, bár a HRV-adatok ígéretes helynek tűnnek a további vizsgálatok megkezdéséhez.

Az űridőjárási események óriási zavarokat okozhatnak a földi technológiában és infrastruktúrában. A tudományt tekintve – legalábbis amit eddig tudunk – joggal gyanítható, hogy az ilyen események az emberi testben is nyomot hagyhatnak.