Néhány év múlva a világot "nulla órás aszály" fenyegeti

A következő 15 évben az éghajlatváltozás szélsőséges vízhiányhoz vezethet, különösen a világ egyes régióinak városaiban. Ezek a régiók magukban foglalják a mediterrán térséget, Dél-Afrikát és Észak-Amerika egyes részeit.

2100-ra 750 millió embert, közülük 470-et városokban érinthet a szélsőséges vízhiány - írja a focus.de.

A "nulladik órás aszály" szélsőséges esete

Az elemzések 100 szimuláción alapulnak a jelenlegi éghajlati modellekkel. A kutatók célja az volt, hogy kiszámítsák annak nagy valószínűségét (több mint 99 százalékát), hogy mikor fordul elő először a "nulladik napi aszály" egy régióban. Ezt a kifejezést 2018-ban alkották meg, amikor a dél-afrikai Fokváros városa vízadagolási tervet mutatott be arra az esetre, ha a tározók vízkészletei az év során kimerülnének.

Mivel 2018-ban ismét több eső esett, a tervet nem kellett végrehajtani. De Ravinandrasana és Franzke feltételezi, hogy előbb-utóbb ilyen nulla órás aszály következik be az aszályra hajlamos régiókban.

A tudósok a nulla órás aszályt szélsőséges eseménynek tekintik, amelyben több tényező hosszabb idő alatt összeáll: alacsony csapadékmennyiség és nagy párolgás, alacsony vízmennyiség a folyókban, az emberek nem alkalmazkodott vízkivétele. A tanulmány szerzői ezeket a tényezőket a számításokba küszöbértékekkel rendelkező indexek, valamint a tározók kiszáradásáig eltelt időre utaló indexek segítségével vették figyelembe ezeket a tényezőket. Ezután a szimulációkat egy olyan forgatókönyvben futtatták, amelyben 2100-ra mérsékelt az üvegházhatású gázok kibocsátása (SSP2-4.5 a szakzsargonban) és magas kibocsátás (SSP3-7.0).

Emberek százmilliói érintettek

A magas üvegházhatású gázkibocsátás mellett a szimulációk azt mutatták, hogy a magas aszálykockázatú régiók 35 százalékában nulla órás aszály lesz a következő 15 évben. Dél-Afrika, Észak-Amerika egyes részei (beleértve Kaliforniát és Texast) és az egész mediterrán régió érintett, valamint az észak-afrikai partoktól távol eső régiók is érintettek.

De a kutatók még alacsonyabb kibocsátás mellett sem tudnak mindent tisztázni. "Még ha el is érjük az 1,5 fokos célt, emberek százmilliói továbbra is példátlan vízhiánnyal szembesülnek" - idézi Ravinandrasana egyetemének nyilatkozatában.

A tározók már nem elegendőek

A tudósok különösen súlyosnak tartják azt a tényt, hogy a Földközi-tenger körüli országokban a meglévő víztározók hamarosan már nem lesznek elegendőek. "Számításaink szerint a hidrológiai stressz növekvő súlyossága miatt a nagy víztározók 14 százaléka kiszáradhat a nulla aszályesemény első órájában, ami súlyos hatással lehet az emberek megélhetésére" - mondja Franzke. A veszélyeztetett víztározók főként Spanyolországban, Görögországban, Törökországban, Algériában és Marokkóban vannak jelen. A tanulmány szerzői intézkedéseket szorgalmaznak e veszélyek megelőzésére.

"A tanulmány fontos megállapítása, hogy ezeknek a szélsőséges aszályoknak a gócpontjaiban, például a mediterrán térségben vagy Dél-Afrikában, az aszályok közötti helyreállítási fázisok rövidebbek, mint maguk az aszályok" - mondta Rike Becker, a londoni Imperial College munkatársa.

Ez azt jelenti, hogy egyre kevesebb idő jut a víztározók feltöltésére, és ezt figyelembe kell venni a jövőbeni víztárolási és vízellátási tervekben - hangsúlyozta Becker. A víztakarékosság mellett a csapadékvízgyűjtés, a víz újrahasznosítása, a tárolók bővítése és a vízfelhasználás hatékonyságának javítása is lehet a vízellátás biztosításának javítása.