Tudomány
Miért olyan ritka a zöld szem?
Mutatjuk, minek a függvénye a szemszín kialakulása
Világszerte az emberi szemek széles színpalettát ölelnek fel. A barna messze a leggyakoribb árnyalat, különösen Afrikában és Ázsiában, míg a kék leggyakrabban Észak- és Kelet-Európában jellemző.
A zöld a legritkább szín, a világ népességének mindössze 2%-ánál fordul elő.
A mogyoróbarna szemek még több változatosságot adnak, gyakran zöld és barna között váltakozva a fénytől függően.
Mi állhat e különbségek mögött?
Minden a melanintól függ.
A válasz az íriszben, a pupillát körülvevő színes szövetgyűrűben rejlik. Itt a melanin nevű pigment végzi a munka nagy részét.
A barna szemek magas melaninkoncentrációt tartalmaznak, ami elnyeli a fényt és sötétebb megjelenést kölcsönöz nekik. A kék szemek nagyon kevés melanint tartalmaznak. Színüket egyáltalán nem a pigment, hanem a fény szóródása okozza az íriszben, ezt a fizikai hatást Tyndall-effektusnak nevezik, amely némileg hasonlít ahhoz a hatáshoz, amely kékké teszi az eget.
Kék szemeknél a rövidebb hullámhosszú fény (például a kék) hatékonyabban szóródik szét, mint a hosszabb hullámhosszúak, így a vörös vagy a sárga. A melanin alacsony koncentrációja miatt kevesebb fény nyelődik el, így a szórt kék fény uralja az érzékelésünket. Ez a kék árnyalat nem a pigmentnek, hanem a fény és a szem szerkezetének kölcsönhatásának eredménye.
A zöld szemek egyensúlyból, a fényszórás rétegzett, mérsékelt mennyiségű melaninjából adódnak. A mogyoróbarna szemek még összetettebbek. Az íriszben az egyenetlen melanin-eloszlás színmozaikot hoz létre, amely a környező fénytől függően változhat.
Mi köze van ehhez a géneknek?
A szemszín genetikája ugyanilyen lenyűgöző.
A tudósok sokáig egy egyszerű, egyetlen gén által irányított „barna szín legyőzi a kéket” modellben hittek. A kutatások most azt mutatják, hogy a valóság sokkal összetettebb.
Sok gén járul hozzá a szemszín meghatározásához. Ez magyarázza, hogy miért lehetnek drámaian eltérő szemszínűek egyazon családban a gyermekek, és miért lehet két kék szemű szülőnek néha zöld vagy akár világosbarna szemű gyermeke.
A szemszín az idő múlásával is változik. Sok európai származású baba kék vagy szürke szemmel születik, mivel a melaninszintjük még alacsony. Ahogy a pigment fokozatosan felhalmozódik az élet első néhány évében, ezek a kék szemek zöldre vagy barnára változhatnak.
Felnőttkorban a szemszín általában stabilabb, bár a megjelenés apró változásai gyakoriak a megvilágítástól, a ruházattól vagy a pupilla méretétől függően. Például a kékes-szürke szemek nagyon kéknek, nagyon szürkének vagy akár egy kicsit zöldnek is tűnhetnek a környezeti fénytől függően.
A tartósabb eltolódások ritkábbak, de előfordulhatnak az életkor előrehaladtával, vagy bizonyos, a szivárványhártya melaninját befolyásoló egészségügyi állapotok következtében .
Az igazi kuriózumok
A heterokrómia, amikor az egyik szem színe eltér a másikétól, vagy az egyik írisz két különböző színt tartalmaz, ritka és feltűnő. Lehet genetikai eredetű, sérülés eredménye, vagy összefüggésben állhat bizonyos egészségügyi állapotokkal.
Olyan hírességek, mint Kate Bosworth és Mila Kunis, jól ismert példák erre. David Bowie zenész szemei egy baleset utáni tartósan kitágult pupillája miatt más színűnek tűntek, ami a heterokrómia illúzióját keltette.
Végső soron a szemszín több, mint pusztán a genetika és a fizika furcsasága. Emlékeztetőül arra, hogyan fonódik össze a biológia és a szépség. Minden egyes írisz olyan, mint egy apró univerzum, pigmentgyűrűk, arany pöttyök vagy mélybarna medencék, amelyek minden egyes ránézésre másképp verik vissza a fényt.
A szemek nemcsak a világot mutatják, hanem összekötnek minket egymással – írja a Sciencealert.
Legyen szó kékről, zöldről, barnáról, minden pár egy teljesen egyedi történetet mesél el az örökségről, az egyéniségről és az emberi lét csendes csodájáról.
