A nyelv hatással van arra, hogy hogyan alakul az életünk

A nyelvtan, gondolataink gyakran figyelmen kívül hagyott ruhadarabja, meglepő hatással lehet arra, hogyan tervezzük meg jövőnket. Nem az egyes szavakról vagy kifejezésekről van szó, hanem az alapvető nyelvi struktúrákról, amelyek gyermekkorunktól kezdve elkísérnek minket.

A nyelvtan láthatatlan ereje

Kiderült, hogy az, ahogyan egy adott nyelven kifejezzük a jövő időt, valódi hatással van viselkedésünkre. Azokat a nyelveket beszélők, akik nem tesznek éles különbséget a jelen és a jövő között, statisztikailag jobbak a hosszú távú tervezésben. A különbségek jelentősek: 31 százalékkal nagyobb megtakarítási hajlandóságról és közel 40 százalékkal több nyugdíjról beszélünk. Ezek nem marginális statisztikák, hanem olyan számok, amelyek meghatározhatják az időskori élet kényelmét.

Keith Chen, a Yale School of Management munkatársa 2013-ban elemzést végzett, amely megrázta az akadémiai világot. Egy viselkedési közgazdász kimutatta, hogy a "gyenge" jövő idejű nyelvek (például német, mandarin vagy skandináv nyelvek) beszélői felelősségteljesebb hozzáállást tanúsítanak a jövővel kapcsolatban. Angolul azt mondjuk, hogy "Holnap esni fog", egyértelműen elválasztva a jövőt a jelentől. Eközben sok más nyelven a jövőt a jelen természetes kiterjesztéseként kezelik – az angol "Tomorrow it rains" megfelelője. Ennek a látszólag apró nyelvtani különbségnek messzemenő következményei vannak.

Számok, amelyek magukért beszélnek

Azok az emberek, akik "lazább" időmegkülönböztetéssel beszélnek nyelveket, nemcsak többet takarítanak meg, hanem egészségesebb életmódot is folytatnak. A statisztikák azt mutatják, hogy 24 százalékkal kisebb valószínűséggel dohányoznak, 29 százalékkal fizikailag aktívabbak és 13 százalékkal kisebb valószínűséggel elhízottak. Keith Chen így magyarázza: "Ha a nyelved a jövőt a jelen részeként kezeli, akkor valamivel valószínűbb, hogy úgy viselkedsz, mintha a holnap ma számítana." Felmerül azonban egy alapvető kérdés: a nyelv alakítja-e gondolkodásunkat, vagy csak a mélyebb kulturális különbségek tükröződése? Chen maga is óvatos az értékeléseiben. Elismeri, hogy nem világos, hogy a nyelv az oka, vagy csak a mélyebb kulturális különbségek tükröződése, amelyek befolyásolják az olyan viselkedéseket, mint a megtakarítás. Ez a tudományos óvatosság érthető – könnyű beleesni a nyelvi determinizmusba, túl sok hatalmat tulajdonítva a nyelvtannak. Azonban még ha a nyelv csak egy is a sok tényező közül, hatása vitathatatlannak tűnik.

A nyelvi struktúrák hatása a valóság érzékelésére nem korlátozódik az időre. Az írás iránya, a főnevek osztályozási rendszere, vagy akár a tér leírása: ezek mind befolyásolhatják a világ megtapasztalását. A nyelvek a civilizáció fejlődésével együtt fejlődnek, egyszerre tükrözik és alakítják a közösségek gondolkodásmódját. Lenyűgöző, hogy ezek a kapcsolatok milyen mélyre nyúlnak, bár még mindig sok a megválaszolatlan kérdés.

Egy olyan globális világban, ahol a többnyelvűség normává válik, ezek az eredmények különös jelentőséggel bírnak. Talán az új nyelvek elsajátításával nemcsak kommunikációs eszközt kapunk, hanem mentális perspektívánkat is kitágítjuk - írja a focus.pl.