Tudomány

A tudósok először hajtottak végre tüdőátültetést sertésből emberbe

Forradalmi áttörés?

A műtét után a szerv több mint egy hétig működőképes maradt.

A tudósok először hajtottak végre tüdőátültetést sertésből emberbe
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/DPA Picture-Alliance/DPA/Carsten Rehder

A kínai Guangzhou-i Orvosi Egyetem kutatói elvégezték az első tüdőátültetést sertésből emberre, a szerv a műtét után több mint egy hétig működőképes maradt.

„Egy xenotranszplantációs (szervátültetés egyik fajból a másikba) esetről számolunk be, amelyben egy sertéstüdőt emberbe ültettek át. A műtét során hat szerkesztett génnel rendelkező sertéstüdőt ültettek át egy 39 éves férfi recipiensbe, aki agyvérzés után agyhalott volt” – áll a Nature Medicine folyóiratban megjelent tanulmányban.

A tüdő kivétele előtt a tudósok szerkesztették a sertés néhány génjét, hogy eltávolítsák azokat a fehérjéket, amelyek aktiválhatják az emberi immunrendszert a transzplantáció után. A génmódosított sertés bal tüdejét egy olyan emberi recipiensbe ültették át, akit négy klinikai vizsgálatban agyhalottnak nyilvánítottak.

Az orvosok olyan gyógyszereket is adtak a recipiensnek, amelyek elnyomják az immunrendszert, és értékelték a tüdőfunkciót és a személy immunrendszerének válaszát.

Ennek eredményeként a tüdőt az immunrendszer nem lökte ki azonnal, és az kilenc napig megőrizte funkcionalitását.

„A tüdő xenograft életképes és funkcionális maradt 216 órás megfigyelés alatt szubakut kilökődés vagy fertőzés jelei nélkül” – jegyzi meg a tanulmány.

A kutatók azonban a transzplantáció után 24 órával tüdőkárosodás jeleit figyelték meg, valamint a 3. és 6. napon antitest-közvetített kilökődés jeleit, ami a kísérlet 9. napon történő leállításához vezetett.

Kapcsolódó írásaink