Tudomány

Meglepő adatok kerültek elő a majákról

Akár 16 millió embert is eltartott a mai Guatemala

A Tulane Egyetem régészei által vezetett új kutatás feltárja, hogy az ősi maja civilizáció sokkal népesebb volt, mint azt korábban gondolták – akár 16 millió embert is eltartott a mai Guatemala, Mexikó déli részein és Belize nyugati részén.

Meglepő adatok kerültek elő a majákról
A maják sosem csak napban, hónapban és évben gondolkodtak, hanem hosszabb, úgynevezett ciklusokban.
Fotó: Artur Widak / NurPhoto / NurPhoto via AFP

A megállapítások jelentősen felülvizsgálják az ősi maja települések népességbecsléseit és modelljeit a Közép-Maja-alföldön, egy sokkal összetettebb, integráltabb és népesebb civilizációt tárva fel, mint azt korábban gondolták.

Meglepő eredmények

„Az ősi maják mindig lenyűgöznek” – mondta Francisco Estrada-Belli, a Tulane-i Közép-Amerikai Kutatóintézet kutatóprofesszora és a GIS (Geográfiai Információs Rendszer) laboratórium vezetője, a tanulmány vezető szerzője.

„A 2018-as lidar-elemzésünk alapján a népességbecslések szerény növekedésére számítottunk, de a 45%-os ugrás valóban meglepő volt. Ez az új adat megerősíti, hogy a maja-alföld mennyire sűrűn lakott és társadalmilag szervezett volt a csúcspontján.”

A csapat több nyilvánosan elérhető és magán lidar-felmérés adatait kombinálta, beleértve a NASA Goddard Űrrepülési Központja által gyűjtött környezeti lidar újraelemzett adatait, valamint újabb régészeti térképezési erőfeszítéseket Campeche déli részén és a mexikói Quintana Roo-ban.

A kutatók egyetlen, következetes városi és vidéki szerveződési modellt azonosítottak, amelyben a lakó- és mezőgazdasági elemek az elit által ellenőrzött bevásárlóközpontok körül csoportosulnak. A kiterjedt mezőgazdasági infrastruktúra, különösen a sűrűn lakott északon, az élelmiszertermelés és –elosztás elit irányítására utal mind a városokban, mind a vidéki területeken.

Szinte az összes építmény egy nagy vagy közepes méretű tércsoport 5 km-es körzetében helyezkedett el, ami a polgári-ünnepi központokhoz való széles körű hozzáférést jelzi, és megkérdőjelezi az elszigetelt vidéki településekkel kapcsolatos korábbi feltételezéseket.

Ez a tanulmány a klasszikus majákról alkotott képet a széttöredezett városállamokról és szétszórt falvakról egy mélyen összekapcsolódó civilizációra helyezi át, amelyet egy gondosan felépített kormányzási, mezőgazdasági és kereskedelmi rendszer támogatott.

Az eredmények rávilágítanak a levegőben lévő lidar erejére is, mint régészeti feltáró eszközre sűrű trópusi környezetben, ahol a hagyományos terepi felméréseket gyakran akadályozza a sűrű növényzet és a megközelíthetetlenség.

„Nagyon hálásak vagyunk a Hitz Alapítványnak a MARI-GIS laboratórium finanszírozásáért és a kutatás lehetővé tételéért” – mondta Marcello Canuto, a tanulmány társszerzője és a Közép-amerikai Kutatóintézet igazgatója.

A városi és vidéki kontextusok adatainak integrálásával a kutatás új betekintést nyújt abba, hogyan működött a maja társadalom regionális szinten, és új kérdéseket vet fel egy ilyen nagy, összekapcsolódó népesség környezeti stresszel és politikai összeomlással szembeni sebezhetőségével kapcsolatban.

„Izgatottan várjuk, hogy kidolgozzunk egy tervet a lidar adatok több forrásból, köztük szabadon elérhető forrásokból történő felhasználására” – mondta Canuto - írta az ancient-origins.net.

„Ez a megközelítés segíthet a régészeknek szerte a világon új felfedezéseket tenni anélkül, hogy új lidar repülésekre kellene várniuk. Ez egy nagy előrelépés a területen.”

Kapcsolódó írásaink