Ilyen lesz a világvége?

Most a szakértők arra figyelmeztettek, hogy a Japánt, Hawaiit és az Egyesült Államok nyugati partját sújtó szökőárhullámok nem lehetnek az egyetlen következményei ennek a 8,8-as erősségű rengésnek.

A tudósok azt állítják, hogy a földrengés vulkánkitöréseket válthat ki a "Tűzgyűrű" mentén - a Csendes-óceán körül húzódó 25 000 mérföldes vulkánlánc mentén.

A Tűzgyűrű több mint 425 vulkánnak ad otthont, amelyek a Föld összes aktív vulkáni lelőhelyének 75 százalékát teszik ki.

Ide tartoznak a világ legnagyobb vulkánjai, mint például a Mount St Helens az Egyesült Államokban, a Fuji-hegy Japánban és a Krakatoa a Szunda-szorosban.

Valentin Troll professzor, az Upsala Egyetem vulkanológusa elmondta a Daily Mailnek, hogy ezeknek a kombinált kitöréseknek a hatásai a "helyi hamuhullástól és a kapcsolódó infrastrukturális problémáktól a légiforgalmi problémákig és a légkörbe kerülő nagy mennyiségű részecske miatti hosszú távú éghajlati problémákig terjednek".

Troll professzor hozzáteszi: "Ha ez megtörténne, ami jelenleg nem túl valószínű, akkor a kitörések után több évig vulkáni tél formáját öltheti."

A tudósok csak most kezdik megérteni a vulkáni tevékenység és a földrengések közötti kapcsolatokat.

Az elmúlt években azonban a geológusok számos olyan esetet találtak, amikor úgy tűnik, hogy a földrengések vulkánkitöréseket váltottak ki.

Vulkánkitörések a Tűzgyűrű mentén fordulnak elő, ahol az egyik tektonikus lemez a másik alá szorul, lehetővé téve a magma felemelkedését a Föld folyékony köpenyéből. Ahogy ez a magma a vulkán magmakamrájába emelkedik, a csapdába esett gázok hatalmas nyomásra préselődnek, amelyek kitörés során felrobbannak.

A tudósok most úgy gondolják, hogy a nagy földrengések új nyílásokat hozhatnak létre még több magma számára, hogy megtöltsék a kamrát, vagy megzavarják ezeket a gázbuborékokat, ami valószínűbbé teszi a kitörést.

Troll professzor szerint: "A szeizmikus lökéshullámok több száz vagy ezer kilométerre terjedhetnek el a földrengés epicentrumából, és így felrázhatják a vulkánokat és vulkáni rendszereket, amelyek már közel vannak a kitöréshez.

"Ez viszont nagyobb gyakoriságú vulkáni tevékenységet okozhat az érintett régiókban."

Bár további bizonyítékokra van szükség a bizonyossághoz, egyes szakértők úgy vélik, hogy ez már megtörténhetett a szerdai orosz földrengés után.

Az Egyesült Államok Geológiai Szolgálatának (USGS) adatai szerint a földrengés az oroszországi Kamcsatszkától mintegy 84 mérföldre kelet-délkeletre történt, 19:24 körül, ami a valaha volt hatodik legerősebb földrengést jelentette.

Nem sokkal ezután a megfigyelők robbanásveszélyes tevékenységet és lávafolyamokat észleltek a kamcsatkai Kljucsevszkoj vulkán nyugati lejtőin.

A regionális fővárostól, Petropavlovszk-Kamcsatszkijtól körülbelül 280 mérföldre északra található Klyuchevskaya Sopka a világ egyik legmagasabb vulkánja, amely 15 584 láb magasra emelkedik az oroszországi Kamcsatka régióban.

Dr. Morgan Jones, a svédországi Umeå Egyetem vulkánszakértője elmondta a Daily Mailnek: "A Kljucsevszkoj egy vulkán, amely rendszeresen kitör, és a talaj deformációja destabilizálhatta a magmakamrát."

Mi történne, ha a Tűzgyűrű összes vulkáne egyszerre törne ki?

Ez az elképzelés felveti annak nyugtalanító lehetőségét, hogy egy elég nagy szeizmikus esemény elegendő energiát szabadíthat fel ahhoz, hogy destabilizálja a magmakamrákat a Tűzgyűrű mentén.

Ha ez megtörténne, az eredmények katasztrofálisak lennének mind a vulkán közvetlen közelében élők számára, mind az egész világon.

A vulkánkitöréseket a vulkáni robbanási index (VEI) szerint osztályozzák, amelyen az egyes VEI 10 000 köbméter anyagot dob a levegőbe. Minden egymást követő szám 10-szer több anyagnak felel meg, amely a robbanásból lökődött ki.

A valaha feljegyzett legnagyobb kitörés 7-es VEI értékkel a Tambora-hegy volt 1815-ben, amely 160 köbkilométernyi anyagot lökött ki a légkörbe egy robbanással, amelyet több mint 1,600 mérföld (2,600 km) távolságból hallottak.

Az elmúlt 10 000 évben csak 13 kitörés történt hét VEI nélkül; Ezek közül 11 a Tűzgyűrűn történt.

Ha a Tűzgyűrű kitörne, a világ minden táján élő embereket ilyen méretű kitörések robbannának fel.

Bárki, aki ezeknek a kitöréseknek a közelében él, veszélynek van kitéve a leeső sziklák, mérgező gázok, halálos sárcsuszamlások és forró piroklasztikus áramlások miatt.

Mivel a Tűzgyűrű 15 országon halad át, ezek a kitörések kétségtelenül rendkívül pusztítóak lennének helyi szinten.

A tartósabb és veszélyesebb hatások azonban globális szinten érezhetők lennének.

A vulkánkitörés során hatalmas mennyiségű ként és port fecskendeznek be a felső légkörbe, ami a kezdeti robbanás után évekig elzárhatja a napot.

A Tambora-hegy kitörését követően az északi féltekén a hőmérséklet 0,5 °C-kal (0,9 °F) csökkent, ami a "nyár nélküli évhez" vezetett.

Ha az egész Tűzgyűrű kitörne, az eredmények még hangsúlyosabbak lennének.

Troll professzor azt mondja: "Két-öt évre számítanék utóhatásokkal, akár 1 °C-os (1,8 °F) átlagos hőmérséklet-csökkenéssel.

"A nyarak nedvesek és hidegek voltak, és a növények néhány évig egyáltalán nem növekedtek jól. Európában valószínűleg úgy exportálnánk az éhezést, hogy máshol vásárolnánk élelmiszert, de a kedvezőtlen helyzetű régiókban az éhínség következménye lehet."

Ez azonban nem lenne a legrosszabb éghajlati katasztrófa, amellyel a világ valaha is szembesült, és valószínűleg nem lenne kihalási szintű esemény.

Dr. Jonathan Paul, a londoni Royal Holloway Egyetem földkutatója elmondta a Daily Mailnek: "Ha - és ez óriási ha - a Tűzgyűrű körüli összes vulkán egyszerre törne ki, a keletkező hamu még mindig nem valószínű, hogy globális telet idézne elő.

"Összehasonlításképpen, a körülbelül 65 millió évvel ezelőtti globális tél, amely elpusztította a dinoszauruszokat, egy meteoritbecsapódás eredménye, amely több billiószor annyi energiát szabadított fel, mint minden egyes Tűzgyűrű vulkánkitörés."

Valószínű, hogy ez megtörténik?

Szerencsére szinte nincs esély arra, hogy ez valaha is megtörténjen a valóságban.

Ez részben azért van, mert egy földrengésnek teljesen apokaliptikus léptékűnek kell lennie ahhoz, hogy kitöréseket váltson ki az egész Tűzgyűrűben.

Dr. Paul azt mondja: "A Tűzgyűrű teljesen hatalmas, míg a földrengés közvetlen hatásai meglehetősen lokalizáltak, körülbelül 100 km-en belül."

Az elmúlt 100 évben három-négy ilyen erősségű földrengés volt, de ezek csak alkalmanként érintettek vulkánokat a forráshoz nagyon közel.

Lisa McNeil professzor, a Southamptoni Egyetem lemeztektonikai szakértője elmondta a Daily Mailnek: "Az elmúlt 20 évben világszerte több nagy földrengés volt, és ezek nem váltottak ki kiterjedt vulkánkitöréseket.

"Átlagosan körülbelül 10 évente történik egy kamcsatkai vagy annál nagyobb erősségű földrengés, és még ha több 100 évet is visszamenünk, nem történtek nagyon széles körű vulkánkitörések."

Ezenkívül nem minden vulkán van olyan "hajravaszon", amelyet egy szeizmikus esemény kioldhat.

A vulkáni tevékenység hónapokig, ha nem évekig tartó felhalmozódást igényel ahhoz, hogy a magmakamrák elegendő nyomást tároljanak ahhoz, hogy felkészüljenek a kitörésre.

A tudósok ezért úgy vélik, hogy a földrengések csak akkor válthatnak ki kitörést, ha a vulkán olyan állapotban van, hogy amúgy is közel van a kitöréshez.

Például Kljucsevszkoj valójában hónapokkal a földrengés előtt aktívan kitört, ami elindíthatta a legújabb tevékenységet.

"A földrengés volt a kiváltó ok, amely a vulkánt ténylegesen kitörte, de az elkövetkező napokban, hetekben vagy hónapokban mindenképpen kitörhetett" - mondja McNeil professzor.

Ez azt jelenti, hogy egyáltalán nincs olyan forgatókönyv, amelyben a Tűzgyűrű mentén minden vulkán egyszerre kitörhetne, függetlenül attól, hogy mekkora volt a földrengés.