A torinói lepel egy középkori szobor lenyomata?

Az Archaeometry-ben megjelent tanulmány fejlett digitális modellezési technikákat alkalmaz annak bizonyítására, hogy a lepel képének arányai és jellemzői összhangban vannak a középkori művészeti gyakorlatokkal, nem pedig a holttesttel való közvetlen érintkezéssel. Cicero Moraes brazil kutató kifinomult szoftvereket használt, hogy két különálló digitális modellt hozzon létre összehasonlításra.

A kutatás feltárja az „Agamemnon maszk effektus” néven ismert lenyűgöző jelenséget, amely a Mükénében felfedezett híres arany temetkezési maszkról kapta a nevét - jelentette Phys.org, számol be az AncientOrigins. Ha egy háromdimenziós tárgyat szövettel csomagolnak, a kapott lenyomat torzul és lényegesen szélesebb lesz, mint az eredeti forma. Moraes felfedezte, hogy egy valósághű 3D-s emberi modell becsomagolása olyan képet eredményezett, amely „kiszélesedettnek és torznak” tűnt, ellentétben a torinói lepel arányosan pontos képével.

„Az alacsony domborzatú modell által generált érintkezési minta jobban kompatibilis a lepel képével, kevesebb anatómiai torzítást és nagyobb hűséget mutat a megfigyelt kontúrokhoz” - magyarázta Moraes tanulmányában. A lapos szobor modell a tényleges lepelhez feltűnően hasonló lenyomatot eredményezett, ami arra utal, hogy a középkori kézművesek az abban az időszakban elterjedt dombormű technikákkal hozhatták létre a képet.

Ez a legújabb kutatás növeli a tudományos bizonyítékok növekedését, amelyek megkérdőjelezik a lepel hitelességét, mint Krisztus temetkezési ruháját. A korábbi tanulmányok ellentmondásos eredményeket hoztak a műtárgy korát illetően, az 1989-es radiokarbon 1260 és 1390 közé helyezi a keletkezését, határozottan a középkorba. A széles látószögű röntgenszórást (WAXS) használó újabb elemzések azonban az első századi eredetre utalnak, bár ez a módszer továbbra is ellentmondásos a tudományos közösségen belül.

A vérmintázat-elemzés is jelentős aggályokat vetett fel a lepel hitelességével kapcsolatban. A törvényszéki vizsgálatok megállapították, hogy a vérfoltok „teljesen irreálisak” egy laposan fekvő elhunyt személy számára, ami arra utal, hogy a kép létrehozása után művészileg adták hozzá őket. Ezek az eredmények összhangban vannak az új 3D-s modellezési eredményekkel, amelyek azt jelzik, hogy a képalkotási folyamat jobban megfelelt a középkori művészi technikáknak, mint a természetes temetkezési szövet érintkezés.

A tanulmány eredményei tökéletesen illeszkednek az ismert középkori művészeti gyakorlatokhoz és a korszak virágzó vallási ereklyékereskedelméhez. Az alacsony domborművű szobrászat a középkorban gyakori művészi technika volt, különösen vallási képek létrehozására. A korszak kézművesei rendelkeztek az ilyen kifinomult művek elkészítéséhez szükséges technikai készségekkel, beleértve azt a képességet, hogy anatómiailag arányos figurákat hozzanak létre, amelyek hatékonyan átvihetők a szövetbe.

A középkori Európában példátlan kereslet mutatkozott a vallási tárgyak iránt, ami mind a törvényes alkotást, mind a szent ereklyék széles körű hamisítását ösztönözte. A lepel első dokumentált megjelenése a történelmi feljegyzésekben a 14. századi Franciaországból származik, pontosan egybeesik a radiokarbonos kormeghatározás által sugallt időszakkal. Ez az időzítés a középkori ereklyegyártás és a zarándokkultúra csúcspontjára helyezi a keletkezését.

A forradalmi kutatási módszerek új lehetőségeket nyitnak meg

Moraes hangsúlyozza, hogy kutatási módszertana áttörést jelent a lepel régészeti elemzésében, szabadon elérhető szoftvereket használva, amelyekhez más kutatók hozzáférhetnek eredményeinek ellenőrzésére vagy bővítésére.

„Ez a munka nemcsak egy másik perspektívát kínál a torinói lepel képének eredetéről, hanem rávilágít a digitális technológiákban rejlő lehetőségekre a történelmi rejtélyek kezelésében vagy megfejtésében” - jelentette ki.

A kutatás ösztönzi a történelem egyik legvitatottabb műtárgyának folyamatos tudományos kutatását. Bár a végleges bizonyítékok továbbra is megfoghatatlanok, a felhalmozódó bizonyítékok egyre inkább alátámasztják azt az elméletet, hogy a torinói lepel a középkori művészi alkotás remekműve, nem pedig Jézus Krisztus keresztre feszítésének csodálatos lenyomata.