Miért van az embereknek „lapos” arcuk?

A Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet tudósainak új tanulmánya kulcsfontosságú különbségeket tárt fel az emberek, a neandervölgyiek és a csimpánzok arcfejlődése között. 3D-s szkennelés és csontszövet-sejtaktivitás-elemzés segítségével a kutatók nyomon követték, hogyan fejlődik a középarc csecsemőkortól felnőttkorig.

Kiderült, hogy az embereknél az arccsont növekedése már serdülőkorban leáll, míg a neandervölgyieknél és a csimpánzoknál sokkal tovább tart. Ennek eredményeként a Homo sapiens arca viszonylag kicsi és lapos marad más fajokhoz képest.

Az arc méretének csökkenése számos tényezővel összefüggésben állhat. Ezek közé tartoznak az étrend változásai (lágy és folyékony ételek, főzés), a beszédfejlődés és ami a legfontosabb, az agytérfogat növekedése. Ezek a változások nemcsak a koponya alakját, hanem az arc szerkezetét is befolyásolták, alkalmazkodva az új funkcionális feladatokhoz - a kommunikációtól a hőszabályozásig - írta meg a Gismeteo.