Tudomány

Így nézne ki az Antarktisz jég nélkül

Nem csak pusztán jég, hanem egy puskaporos hordó

Több ezer kilométernyi jégtakaró fedi a bolygó egyik legkevésbé feltárt táját. Hegyek, völgyek, gerincek és kanyonok - mindez az Antarktisz sok kilométeres jege alatt.

Így nézne ki az Antarktisz jég nélkül
Képünk illusztráció
Fotó: NorthFoto

Több évtizedes megfigyelés után egy nemzetközi tudóscsoportnak sikerült elkészítenie a déli kontinens szubglaciális topográfiájának eddigi legrészletesebb térképét.

A projekt neve Bedmap3. Ez a térkép alapvetően új megértést nyújt a jégtakaró belső szerkezetéről és arról, hogy alakja hogyan befolyásolja az olvadás sebességét, írja a sciencepost.

Az Antarktisz olyan, mint egy réteges torta

A kutatók összehasonlítják az Antarktisz szerkezetét egy sziruppal borított süteménnyel. A jég alatti felszín domborzata, akárcsak a pite alakja, meghatározza, hogy hol és milyen sebességgel folyik a folyadék. Ugyanez igaz az Antarktiszra is: az alatta lévő felszín alakja határozza meg, hogy a gleccserek mennyire stabilak és milyen irányba mozognak az éghajlat felmelegedésekor.

„Képzelje el, hogy szirupot önt egy sziklás süteményre. A szirup alatti összes dudor és üreg befolyásolja a lefolyást. Ugyanez a helyzet az antarktiszi jéggel is” - magyarázta a projekt vezetője, Hamish Pritchard, a British Antarctic Survey gleccserkutatója.

Az új Bedmap3 térkép több mint 52 millió mérési pontot tartalmaz műholdakból, repülőgépekről, hajókról, sőt még a kutyaszános régi földi expedíciókról is. Ez jelentős ugrás a korábbi verziókhoz, a Bedmap1-hez és a Bedmap2-hez képest, amelyek csak a kontinens egy részét fedték le, és kisebb pontossággal.

Az antarktiszi jégtakaró alatti alapkőzet topográfiája
Az antarktiszi jégtakaró alatti alapkőzet topográfiája
Fotó: Wikipedia/NASA Goddard's Scientific Visualization Studio

Elképesztő felfedezések a jég alatt

A Bedmap3 egyik legszembetűnőbb felfedezése a jégtakaró vastagságával kapcsolatos. Korábban azt hitték, hogy a legmélyebb pont az Astrolabe-medencében van, ahol a jég eléri a 4,7 km-t. Ma már azonban ismert, hogy az Antarktisz keleti részén található Wilkes-föld kanyonjában a jégréteg eléri a rekord 4,8 km-t.

De még riasztóbb volt egy másik tény: az antarktiszi jégtakaró nagy része a tengerszint alatt nyugszik. Ez azt jelenti, hogy ha a meleg tengervíz a jég alá kerül, olvadása drámaian felgyorsulhat. Az ilyen területek különösen sérülékenyek, mert természetes akadályok nem védik őket az óceán hőjétől.

Miért fontos ez az éghajlat szempontjából?

Az új Bedmap3 térkép nem csak a „láthatatlan” Antarktiszt nyitja meg számunkra. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem kulcsfontosságú eszközévé válik. A dombormű alakja meghatározza a jégtakaró stabilitását: a gerincek és a dombok visszatarthatják a jeget, a mély völgyek pedig éppen ellenkezőleg, hozzájárulnak annak felgyorsult mozgásához és pusztulásához.

„Ez a térkép azt mutatja, hogy az Antarktisz még sebezhetőbb, mint gondoltuk” - mondta Peter Fretwell, a British Antarctic Survey térképészeti szakembere és a tanulmány társszerzője.

Valójában a tudósok megszerezték a kontinens „csontvázát” - az éghajlati modellek és az olvadási forgatókönyvek alapját. Ez lehetővé teszi annak sokkal pontosabb előrejelzését, hogy a világóceán szintje hogyan változik, és mely part menti régiókat fenyegeti az árvíz.

Az Antarktisz nem csak egy távoli jeges kontinens. Aktív résztvevője a globális éghajlat-változási mechanizmusnak. Az új térkép pedig azt mutatja, hogy ebben a rendszerben több sérülékeny pont van, mint amire számítottunk.


Kapcsolódó írásaink