Miért vannak fehér foltok az orkák szemei mellett?

Az orkák fekete-fehér színei elsősorban álcázás eszközei. Alsó részük nagy része fehér, amely alulról nézve beleolvad a napsütötte vízbe, míg felső felük nagy része fekete, felülről nézve beleolvad az óceán mélyébe. Ez a kétoldalú színezés, az ellenárnyékolás néven ismert, az állatvilág minden fajában megtalálható.

Vannak azonban furcsa foltjaik is, amelyek nem illenek ebbe a rendszerbe. Közvetlenül a hátúszójuk mögött szürkés "nyeregfolt", valamint a jellegzetes fehér "szemfolt" található a fejük oldalán.

Ez egy példa a bomlasztó mintázatra, amely úgy működik, hogy egy figura körvonalát erősen kontrasztos mintázattal bontja fel. Ez az oka annak, hogy az álcázott állatok, valamint a katonaság által használt álcázó felszerelések ritkán egyetlen blokkszínűek. A merész, kontrasztos minták mozaikja sokkal jobban összezavarja a szemet és elrejti a formát, mint egyetlen árnyalat.

Az orkák csúcsragadozók – nem hiába érdemelték ki a "gyilkos bálnák" becenevet –, így ezt az álcázást nem arra használják, hogy elrejtőzzenek a leendő támadók elől, hanem arra, hogy segítsenek nekik lopakodni a zsákmányuk felé, ami szinte bármit magában foglal, ami mozog.

Az orka pigmentációja azonban nem mindig egyforma. A tudósok dokumentálták, hogy a világ óceánjainak különböző részein található orkák populációinak megvan a maguk egyedi mintázata, majdnem olyan, mint a banda jelvényei vagy a csapat színei. A variáció annyira feltűnőek, hogy a kutatók a foltformákat felhasználhatják a gyilkos bálnák viselkedésük nyomon követésére - írja az IFLScience.

Az Atlanti-óceán északi részén élő orkák vizsgálata megállapította, hogy a norvég, izlandi, brit, spanyol és grönlandi óceánokból származó orkák mindegyiké eltérő a szemfolt alakja.

Még szembetűnőbb különbségeket figyeltek meg az Antarktisz körüli Déli-óceán orkái között. A kutatók több különböző ökotípusba sorolták őket – A, B, C és D típusokba –, amelyek mindegyike egyedi jelölésekkel, viselkedéssel és területi elterjedéssel rendelkezik.