Készül a mesterséges ember

A brit Wellcome Trust 10 millió fontos támogatásával elindult az első olyan kutatási program, amelynek végcélja a teljes emberi DNS állomány mesterséges előállítása. A projekt, amely a Szintetikus Emberi Genom Projekt (Human Synthetic Genome Project) nevet kapta, világszinten is úttörő lehet. Nem csupán a genetikai kód „olvasásáról”, hanem annak molekuláris szintű teljes újraalkotásáról van szó. A kutatás hosszú időn keresztül tabutémának számított, mivel sokan attól tartottak, hogy a szintetikus biológia tervezett babákhoz, „feljavított” emberekhez vagy akár biofegyverek kifejlesztéséhez vezethet. A Wellcome Trust szerint azonban a lehetséges orvosi előnyök indokolttá teszik a kockázatvállalást.

A projekt egyik vezető kutatója, dr. Julian Sale, a Cambridge-i Molekuláris Biológiai Laboratórium munkatársa, így nyilatkozott a BBC-nek:

„Ez a biológia következő nagy ugrása. Olyan terápiákat keresünk, amelyek idős korban javítják az életminőséget, és elősegítik az egészséges öregedést. Betegségnek ellenálló sejteket akarunk fejleszteni, amelyekkel újra benépesíthetjük a sérült szerveket, például a májat, a szívet vagy az immunrendszert.”

A kutatók mesterséges emberi kromoszómákat próbálnak létrehozni, amelyek fontos géneket tartalmaznak. Ezek a gének irányítják a fejlődést, a sejtek működését és a regenerációt. A cél, hogy jobban megértsék, hogyan működik a DNS, és miként alakulnak ki a genetikai eredetű betegségek.

Matthew Hurles, a Wellcome Sanger Intézet igazgatója szerint a mesterséges DNS-építés forradalmasíthatja a betegségek kutatását:

„Ha a DNS-t sikerül a nulláról felépíteni, megvizsgálhatjuk, hogyan működik. Ez lehetővé teszi, hogy élőlények módosítása nélkül teszteljünk új elméleteket.”

A projekt kizárólag laboratóriumi környezetben (táptalajokon és kémcsövekben) zajlik, de a kutatók példátlan kontrollt nyernek az emberi sejtek fölött. Ez pedig érthető módon nem mindenkinek tetszik. Dr. Pat Thomas, a Beyond GM nevű szervezet igazgatója szerint nem szabad elfelejteni, hogy a tudományos eredményeket rossz célokra is használhatják. Hasonlóan vélekedik Bill Earnshaw professzor, az Edinburghi Egyetem kutatója. Ő teremtette meg a mesterséges emberi kromoszómák létrehozásának egyik technikai feltételét, és úgy véli, a technológia akár „feljavított” emberek, biológiai fegyverek vagy emberi DNS-t hordozó élőlények előállításához is vezethet.

A kutatás kereskedelmi vonatkozásai is aggasztóak lehetnek. Ha sikerül szintetikus szerveket, sőt akár szintetikus embereket létrehozni, jogi kérdések sokasága vetődik fel: ki rendelkezik ezek felett, és kié az ezekből származó információ?

A Wellcome Trust döntéshozója, dr. Tom Collins szerint a támogatás komoly mérlegelés után született meg.

„Feltettünk magunknak egy egyszerű kérdést: mi történik, ha nem csinálunk semmit? Valaki előbb-utóbb úgyis ki fogja fejleszteni ezt a technológiát. Ha most kezdjük el, legalább megpróbálhatjuk felelősségteljesen végezni, és nyíltan szembenézhetünk az etikai aggályokkal.”

A projekt társadalmi hatásainak feltérképezésére külön kutatási program indul, melynek célja, hogy megvizsgálja, miként viszonyul a társadalom ehhez a tudományos áttöréshez.