Léteznek idegenek a tudósok szerint?

2023 szeptemberében azt mondták nekünk, hogy az élet megtalálása a Földön kívül „csak idő kérdése”. 2024 szeptemberében pedig a „Közel vagyunk” volt a főcím.

Mit gondolnak valójában szakértők? Az optimista jóslatok gyakoriak vagy ritkák? Van egyáltalán konszenzus? A Nature Astronomy folyóiratban megjelent új cikkükben utánajártak.

2024 februárja és júniusa között négy felmérést végeztek az egyszerű, komplex és intelligens földönkívüli élet valószínűségéről. E-maileket küldtek asztrobiológusoknak, valamint más területeken dolgozó tudósoknak, köztük biológusoknak és fizikusoknak, számol be a Greek Reporter..

Összesen 521 asztrobiológus válaszolt, és 534 nem asztrobiológus válasz érkezett. Az eredmények szerint a megkérdezett asztrobiológusok 86,6%-a „egyetért” vagy „teljesen egyetért” azzal, hogy valószínű, hogy valamilyen (legalább alapszintű) földönkívüli élet létezik valahol az univerzumban.

Kevesebb mint 2% nem értett egyet, 12% pedig semleges álláspontot foglalt el. Ez alapján tehát azt mondhatjuk, hogy szilárd konszenzus van arról, hogy valamilyen formában földönkívüli élet létezik valahol odakint.

A nem asztrobiológus tudósok is lényegében egyetértettek, az összesen 88,4%-os egyetértési arányt.

Más szavakkal, nem lehet azt mondani, hogy az asztrobiológusok más tudósokhoz képest elfogultak a földönkívüli élet létezését illetően.

Ha a „komplex” földönkívüli életre vagy az „intelligens” idegenekre kérdeztek akkor, az eredmények 67,4%-os egyetértést mutattak az asztrobiológusok, illetve 58,2%-os egyetértést a többi tudós esetében. Tehát a tudósok hajlamosak azt gondolni, hogy idegen élet létezik, még fejlettebb formában is.

Ezeket az eredményeket még jelentősebbé teszi, hogy az összes kategóriában alacsony volt az eltérő vélemények aránya. Például az asztrobiológusok csupán 10,2%-a nem értett egyet azzal az állítással, hogy valószínűleg léteznek intelligens idegenek.

A tudósok csak spekulálnak? Általában csak akkor érdemes figyelembe venni a tudományos konszenzust, ha az bizonyítékokon (és sok bizonyítékon) alapul. Mivel nincs megfelelő bizonyíték, a tudósok csak találgatnak. A tudósoknak azonban lehetőségük volt „semleges” választ adni, és ezt választották azok a tudósok, akik úgy érezték, hogy spekulálnának.

Csak 12% választotta ezt a lehetőséget. Valójában sok „közvetett” vagy „elméleti” bizonyíték van az idegen élet létezésére. Például ma már tudjuk, hogy az univerzumban nagyon gyakoriak a lakható környezetek.

Több is van a saját naprendszerünkben, például az Europa és az Enceladus holdak felszíne alatt található óceánok, és vitathatóan a Mars felszíne alatt néhány kilométerrel található környezet is. Az is relevánsnak tűnik, hogy a Mars régen lakható volt, felszínén folyékony vízzel teli tavak és folyók voltak, és jelentős légkörrel rendelkezett.

Ebből ésszerűen következtetni lehet, hogy a galaxisban és a tágabb univerzumban valóban hatalmas számú lakható környezet létezik. Azt is tudjuk (mivel itt vagyunk), hogy az élet nem élőlényből is kialakulhat – elvégre ez történt a Földön. Bár az első, egyszerű életformák eredete még nem teljesen tisztázott, nincs nyomós ok arra, hogy ez csillagászati szinten ritka feltételeket igényeljen. És még ha így is lenne, az élet kialakulásának (abiogenezis) valószínűsége egyértelműen nem nulla.

Ez segíthet abban, hogy új szemszögből nézzük a 86,6%-os egyetértést. Gondoljunk csak a számokra: több mint 100 milliárd galaxis létezik. És tudjuk, hogy lakható környezetek mindenhol vannak.

Tegyük fel, hogy 100 milliárd lakható világ (bolygó vagy hold) van az univerzumban. Tegyük fel, hogy olyan pesszimisták vagyunk, hogy szerintünk az élet kialakulásának esélye bármely adott lakható világon egy a milliárdhoz. Ebben az esetben is „egyetértek” válaszolnánk arra a kijelentésre, hogy valószínű, hogy idegen élet létezik az univerzumban.