A növényevők évmilliókig túléltek, de most veszélyben vannak

Egy friss, Fernando Blanco (Göteborgi Egyetem) vezette nemzetközi kutatócsoport által végzett tanulmányban több mint 3000 nagy növényevő állat fosszilis maradványait elemezték.

A tudósok két kulcsfontosságú változási hullámot azonosítottak a növényevők ökoszisztémáiban: az első körülbelül 21 millió évvel ezelőtt történt, amikor a szárazföld összekötötte Afrikát és Eurázsiát, lehetővé téve az elefántok és más patás állatok vándorlását. Ez az ökoszisztéma globális átszerveződéséhez vezetett, ahol a dominancia a nagyobb, magas koronájú fogakkal rendelkező növényevőkre szállt át - írja a Gismeteo.

A második változási hullám tíz millió évvel később következett be, amikor a klíma hűvösebbé válása a rétek kiterjedését eredményezte, ami az erdei növényevők hanyatlásához és a szilárd fogakkal rendelkező állatok elterjedéséhez vezetett. A fajok változása ellenére az ökoszisztéma szerkezete stabil maradt. Ignacio A. Lasagabaster, a CENIEH munkatársa szerint ez olyan, mint egy futballcsapat, amelyik játékosokat cserél, de a taktikáját megtartja.

Azonban a mai biodiverzitás gyorsan csökken, ami visszafordíthatatlan változásokhoz vezethet az ökoszisztémákban. A nagy növényevő állatok, mint például az ormányosok, szinte teljesen eltűntek, ami súlyos következményekkel jár az ökoszisztémára. A tudósok komolyan aggódnak ez a folyamat miatt, és szorgalmasan dolgoznak hatékony megoldások kidolgozásán az ökoszisztémák egyensúlyának megőrzése érdekében, felszólítva a kormányokat és a befolyásos társadalmi szervezeteket, hogy segítsék őket ebben.