Milyen messze kell lennie ahhoz, hogy túléljen egy nukleáris robbanást? + VIDEÓ

Eddig ez az egyetlen eset, amikor nukleáris fegyvereket használtak háborús célokra, de a valóság az, hogy 2025 elején még mindig több mint 12 200 robbanófej van a világon.

Tehát mi történne, ha holnap kitörne a nukleáris háború?

Ne essünk pánikba – ez csak egy hipotetikus helyzet. Az alábbi videóban azonban az AsapSCIENCE csapata elemzi a nukleáris bombák tudományos hátterét, hogy megbecsülje, mekkora eséllyel maradnánk életben.

Először is tisztázzuk: nincs egyértelmű módszer egy egyes atom bomba hatásának becslésére, mert ez számos tényezőtől függ, többek között a ledobás napjának időjárásától, a robbanás időpontjától, a becsapódás helyének földrajzi elhelyezkedésétől, valamint attól, hogy a bomba a földön vagy a levegőben robban-e - írja a ScienceAlert.

Általánosságban azonban vannak néhány előre jelezhető szakasza egy atombomba robbanásának, amelyek befolyásolhatják a túlélés esélyét.

A nukleáris robbanás energiájának körülbelül 35 százaléka hősugárzás formájában szabadul fel. Mivel a hősugárzás körülbelül a fény sebességével terjed, az első dolog, ami eléri az embert, egy vakító fény és hő.

Maga a fény is elegendő ahhoz, hogy villanásos vakságot okozzon – ez egy általában átmeneti látásvesztés, amely néhány percig tarthat.

Az AsapSCIENCE videó egy 1 megatonnás bombát vesz figyelembe, amely 80-szor nagyobb, mint a Hirosimára ledobott bomba, de sokkal kisebb, mint sok modern nukleáris fegyver. Egy ilyen méretű bomba esetén tiszta időben akár 21 kilométerre lévő emberek is villanásos vakságot tapasztalhatnak, tiszta éjszaka pedig akár 85 kilométerre lévő emberek is átmenetileg megvakulhatnak.

A hőhatás jelent problémát azok számára, akik közelebb vannak a robbanáshoz. Enyhe, első fokú égési sérülések akár 11 kilométerre is előfordulhatnak, míg a bőrt szöveteket elpusztító, hólyagosodást okozó harmadik fokú égési sérülések akár 8 kilométerre is elérhetik. A test több mint 24 százalékát érintő harmadik fokú égési sérülések valószínűleg halálosak, ha az érintettek nem kapnak azonnali orvosi ellátást.

Ezek a távolságok változóak, nemcsak az időjárástól függnek, hanem attól is, hogy mit viselünk – a fehér ruhák visszaverik a robbanás energiájának egy részét, míg a sötét ruhák elnyelik azt.

Ez azonban valószínűleg nem jelent nagy különbséget azok számára, akiknek az a szerencsétlenségük, hogy a robbanás közelében tartózkodnak.

Becslések szerint egy 1 megatonnás nukleáris fegyver középpontjában akár 100 millió Celsius-fok, vagyis a Nap magjának hőmérsékletének ötszöröse is elérhető. Ez több mint elég ahhoz, hogy az emberi testet azonnal a legalapvetőbb elemeire, például szénre bontsa.

Azok számára azonban, akik kissé távolabb vannak a robbanás középpontjától, a hőn kívül más hatásokkal is számolniuk kell. A nukleáris robbanás lökéshulláma elsodorja a levegőt a robbanás helyszínéről, ami hirtelen légnyomás-változást okoz, amely tárgyakat összetörhet és épületeket dönthet romba.

Egy 1 megatonnás bomba robbanásának hatósugara 6 kilométer, a robbanáshullámok 180 tonnás erőt fejtenek ki minden kétszintes épület falára, és 255 kilométer/órás szélsebességet eredményeznek. 1 kilométeres hatósugáron belül a csúcsnyomás négyszerese, a szélsebesség pedig elérheti a 756 kilométer/órát.

Technikailag az ember képes ellenállni ennyi nyomásnak, de a legtöbb ember a lezuhanó épületek alatt meghalna.

Ha valamilyen csoda folytán túlélné mindezt, akkor is nagy mennyiségű sugárfertőzéssel kellene szembenéznie.

A Hirosimát és Nagaszakit elpusztító robbanások légrobbanások voltak, amelyek mindegyike több száz méterrel a városok felett történt. Ha a robbanások a földfelszínen történtek volna, a felszínen lévő anyagok súlyosan besugárzódhattak volna, miközben a légkörbe repültek.

Az AsapSCIENCE fenti videójában kitér ennek a „nukleáris csapadéknak” a következményeire, de a bolygóra gyakorolt hatások hosszabb távúak, mint gondolnánk. Például egy 2019-ben publikált szimulációs tanulmány megállapította, hogy az Egyesült Államok és Oroszország közötti nukleáris háború a légkörbe kerülő füst és korom miatt napok alatt nukleáris télbe taszítaná a Földet.

Azt is tudjuk, hogy a radioaktív részecskék rendkívül messzire eljuthatnak; egy nemrégiben készült tanulmány szerint a hidegháborús atomrobbantásokból származó radioaktív szénmaradványokat a Mariana-árokban, a világ óceánjainak legmélyebb pontján is megtalálták.

Mindez természetesen csak hipotézis – nemzetközi szerződések tiltják a nukleáris fegyverek terjedését és használatát, így reméljük, hogy soha nem lesz szükségünk ezekre az információkra.