Tudomány
A Föld belső óceánja valóban létezik
660 km mélységben rejtőző víz, háromszor nagyobb, mint a felszínen lévő óceánok

A valóságot nem annyira szó szerint kell érteni, de nem kevésbé izgalmasnak bizonyult. Több száz kilométerrel a Föld felszíne alatt a tudósok háromszor annyi vizet találtak, mint az óceánokban. Ez azonban nem folyadék, hanem valami teljesen más, és lehetetlen rajta mozogni.
A geológusok már régóta törik az agyukat, és megpróbálják megérteni, miért olyan gazdag a Föld felszíne vízben. A tudósok biztosak voltak abban, hogy a bolygón lévő jelentős mennyiségű víz nem lehet egyszerűen felszíni források eredménye.
Az egyik hipotézis az úgynevezett „mélyvízi körforgás” létezése volt – egy olyan rendszer, amely lassan engedi ki a vizet a bolygó mélyéről, feltöltve a felszínt. Feltételezésük szerint a víz évmilliókig felhalmozódhat a Föld alsó rétegeiben, és bizonyos pillanatokban vulkáni tevékenység révén szabadulhat fel.
Ennek a hipotézisnek a megerősítése 2014-ben érkezett, amikor a Steve Jacobsen geofizikus és Brandon Schmandt szeizmológus által vezetett kutatók az USArray szeizmométer-hálózatot használták a földrengések tanulmányozására és a bolygó belső szerkezetének feltérképezésére. 660 kilométeres mélységben valami csodálatos dolgot találtak.
Földalatti szivacs
A szeizmográfok adatait felhasználva a tudósok azt találták, hogy ezekben a mélységekben vannak ásványi anyagok, amelyek szivacsként működnek a víz számára. Ezen ásványok között volt a ringwoodit, egy sötétkék ásvány, amely hatalmas mennyiségű vizet képes felszívni és megtartani. De ez nem az a víz amit megszoktunk - sem folyadék, sem jég vagy gőz formájában. Az ásvány szerkezetének része, ahol hihetetlenül nagy nyomás alatt és 1100 °C-ot meghaladó hőmérsékleten van.
Maga az ásványi ringwoodit a Föld köpenyében bizonyos körülmények között képes felszívni a vizet, majd amikor mélyebb rétegekbe kerül, felszabadítja. Ez a folyamat hihetetlen nyomás alatt megy végbe, amely szó szerint kiszorítja a vizet, és ez a környező kőzet részleges olvadását okozza. Tanulmányok megerősítették, hogy ez a Föld mély rétegeiből felszabaduló magma nagyon magas víztartalommal rendelkezik.
Mennyi víz rejtőzik a Földön
Mennyi víz rejtőzik a Föld belsejében? A tudósok számításai valóban lenyűgözőek. Ha ebben az átmeneti zónában az ásványi tömeg akár 1% -a is víz, akkor teljes térfogata háromszor nagyobb lesz, mint a Föld összes óceánja. Vagyis hatalmas mennyiségű víz van elrejtve a bolygó belsejében – olyan víz, amely mélyen a köpenyben van elrejtve, és amely nem áll rendelkezésünkre tanulmányozásra, mivel más, nem szabványos formában van.
Az az elmélet, hogy a Föld belsejében óriási víztározók vannak, alapvetően megváltoztatja a bolygó belső szerkezetéről alkotott képünket. A kutatások azt sugallják, hogy a mélyben felhalmozódott víz rég elfeledett ciklusok része lehet, amelyek szintén fontos szerepet játszanak olyan geológiai folyamatokban, mint a vulkanizmus és a földrengések.
Bizonyíték gyémántokban
2022-ben meggyőző bizonyítékra bukkantak a kutatók - a Botswanában bányászott gyémántokban. A nagy mélységben szélsőséges nyomáson és hőmérsékleten képződött gyémántok gyakran tartalmaznak környező ásványi anyagok töredékeit. Ezek a zárványok addig fennmaradhatnak a gyémántokban, amíg a Föld felszínére nem kerülnek.
Az ilyen gyémántok tanulmányozása során a Tingting GU gemológus által vezetett tudóscsoport felfedezte az ásványi ringwoodit zárványait, amelyek érintkezésbe kerültek a víz ásványi anyagaival. Ez vitathatatlan bizonyíték lett arra, hogy a Föld alatti rétegek valóban tartalmaznak vizet. Sőt, ez a folyamat megerősíti, hogy a víz nem létezik kis lokalizált tározók formájában, hanem óriási vízlerakódások találhatóak - írja a New Scientist.
Hidratált alvilág
A szokatlan felfedezés nemcsak megerősíti a víz létezését a Föld mélyén, hanem bővíti ismereteinket a bolygó belső vízkörforgásáról is. A víz a tektonikus lemezek szubdukcióján keresztül szivárog be a köpenybe, felhalmozódik ásványi anyagokban, majd vulkáni tevékenység révén visszatérhet a felszínre, vizet képezve a légkörben. Ez a „mélyvízi körforgás” hatással van a vulkánokra, a földrengésekre és esetleg még az éghajlatváltozásra is.
Mit ad nekünk ez a felfedezés? Új perspektívát nyit meg arról, hogy a Föld hogyan kezeli vízkészleteit, és hogyan befolyásolják ezek a folyamatok a geológiai katasztrófákat, például a földrengéseket és a vulkánkitöréseket. Ezenkívül lehetővé teszi számunkra, hogy pontosabban modellezzük a bolygónk belsejében zajló folyamatokat, és új feltételezéseket ad a víz eredetéről a Földön és más bolygókon