Tudomány
Ennek a tengernek nincsenek partjai
És éppen ez lehet a globális katasztrófa kezdete
Itt csend uralkodik, amely azonban megtévesztő lehet: a víz felszíne alatt pezseg az élet, míg a felszínen már láthatóak a klímaváltozás nyomai.
A Sargasso-tenger nem csak egy meleg vízzel borított terület. Ez egy hatalmas úszó erdő, amelyet sargassum algák borítanak, mintha szőnyeg lenne. Éppen ezeken a szőnyegeken kezdődik az élet – több millió apró lény, a kishalak és a teknősök is itt találnak első menedéket.
A „partok nélküli tenger” régóta a hajók csapdájaként ismert: még Kolumbusz is attól tartott, hogy a hínár megállítja karavelláit.
De a költői leírások mögött szigorú ökológia rejlik: itt nőnek és érnek az angolnák, ide térnek vissza a púpos bálnák, a cápák és a rákok pedig a sargassum árnyékában élnek.
A hőmérséklet szezonális ingadozásai – 18 és 30 °C között – elindítják a cirkulációt, amely befolyásolja az időjárást az Atlanti-óceán mindkét oldalán. A meleg sós víz észak felé mozog, a hideg visszatér délre, biztosítva a stabil éghajlatot és elnyelve a szén-dioxidot.
„Az óceán ma melegebb, mint millió évvel ezelőtt” – figyelmeztet Nicholas Bates, a Bermuda-szigeteki Óceánkutató Intézet munkatársa, számol be a pravda.ru.
És ez nem csak a hőmérsékletről szól. A savasodás, a víz keveredésének csökkenése és az oxigénhiány az egész táplálékláncot veszélyezteti.
Ma a Sargasso-tenger az Atlanti-óceán egész területéről származó hulladékok gyűjtőhelye. Egy négyzetmérföldön akár 518 000 darab hulladék is található: műanyag zacskók, horgászfelszerelések, mikroműanyagok.
A hajózás tovább rontja a helyzetet: a zaj zavarja a bálnákat, a hajócsavarok összetörik a hínárokat, és mérgező anyagok kerülnek az ökoszisztémába. Ami korábban menedék volt, most csapdává válik.
Az éghajlat egyre nagyobb nyomást gyakorol
Minél melegebb, annál több a sargassum. Virágzik, elsüllyed, rothad – és üvegházhatású gázokat bocsát ki. A szén-dioxidot elnyelő organizmusok szén-dioxid-forrássá válnak.
És vele együtt eltűnik a lánc egyik kulcsfontosságú láncszeme is: a Sargass-tenger nélkül az angolnák nem találnak haza, a bálnák élelem nélkül maradnak, és az európai viharokat tápláló szelek is megváltoztatják útvonalukat.
Mit lehet tenni
A Sargasso-tengeri Bizottság és a környezetvédők arra szólítanak fel, hogy jelöljék ki a sűrű szőnyegeket elkerülő hajózási útvonalakat, tiltsák be a halászhálós halászatot a szaporodási időszakban, és korlátozzák a szennyezést.
Egyik megoldás sem mentheti meg önmagában a tengert, de együttesen esélyt adhatnak rá.
A térképen a Sargasso-tenger egy üres kék ovális. A valóságban ez a bolygó kapcsolatainak csomópontja. Nincsenek partjai, de minden élőlényhez kapcsolódik.
