Tudomány
A tüdő teljesítménye a 20-as években éri el csúcspontját
Új kutatások szerint a tüdőfunkció már a 30-as évekre csökkenni kezd
A barcelonai Globális Egészségügyi Intézet (ISGlobal) tudósai vezették a tanulmányt, amely csütörtökön jelent meg a The Lancet Respiratory Medicine folyóiratban. Korábbi népességi tanulmányok adatainak elemzése után a kutatók megállapították, hogy a tüdőfunkció általában a 20-as évek elején éri el csúcspontját, és – a jelenlegi ismeretekkel ellentétben – az életkor előrehaladtával folyamatosan romlik.
A tanulmány vezető szerzője, Judith Garcia-Aymerich, az ISGlobal Environment and Health over the Life Course programjának társigazgatója szerint eddig azt feltételezték, hogy a tüdőnk egy meghatározott pályát követ: fokozatosan erősödik 20-as éveink közepéig, azután néhány évtizeden át stabil szinten marad, majd középkorunkban romlani kezd. Ez a feltételezés azonban olyan tanulmányokon alapult, amelyek csak bizonyos időszakokban vizsgálták a tüdőfunkciót, nem pedig az egész életet.
A tudásbeli hiányosságok pótlására Garcia-Aymerich csapata nyolc különböző európai és ausztráliai népességi tanulmány adatait kombinálta és elemezte. A tanulmányokban összesen körülbelül 30 000, 4 és 82 év közötti személy vett részt, és a tüdőfunkciót kényszeres spirometriával mérték, amelynek során a résztvevők mély levegővétel után a lehető legtöbb levegőt fújják ki.
A kutatók először két nagy szakaszban határozták meg a tüdő fejlődését: egy gyors növekedési fázis a korai gyermekkorban, amelyet lassabb, egyenletes növekedés követ a 20-as évek elejéig. Átlagosan ez a csúcs a nőknél 20, a férfiaknál 23 éves kor körül érhető el. Más kutatásokkal ellentétben nem találtak bizonyítékot arra, hogy ezt a csúcsot egy egyenletes időszak követné.
„A korábbi modellek 40 éves korig tartó platófázist jósoltak, de adataink azt mutatják, hogy a tüdőfunkció a csúcs után sokkal korábban, a korábban feltételezettnél sokkal korábban kezd csökkenni” – mondta Garcia-Aymerich az ISGlobal által kiadott nyilatkozatában, számol be a Gizmodo.
Megállapították például, hogy bizonyos, a rossz tüdőegészséget előidéző kockázati tényezők, mint az asztma és a dohányzás, a vártnál kissé eltérő módon befolyásolhatják a tüdőfunkciót. A krónikus asztma úgy tűnik, hogy már korai életkorban gyengíti a tüdő egészségét, és ez a gyengeség az egész életen át megmarad. A dohányzás viszont úgy tűnik, hogy 30-as évek közepétől kezdve gyorsan rontja a tüdő állapotát. A kutatók szerint ezekkel az ismeretekkel felvértezve korai beavatkozás lehetséges.
„A tüdőfunkció korai kimutatása lehetővé teheti a krónikus légúti betegségek megelőzését felnőttkorban” – mondta Garcia-Aymerich.
Bár tüdőnk nem maradhat olyan jó állapotban, amilyenben reméljük, van néhány dolog, amit szinte mindenki megtehet annak érdekében, hogy a lehető legegészségesebb állapotban tartsa, például a rendszeres testmozgás.
