Tudomány
Miért volt a ikrek születése normális jelenség az őseink számára?
A tudósok váratlan felfedezései

Erre a következtetésre jutott Tesla Monson és Jack McBride, miután közel ezer emlősfaj adatait elemezték a főemlősök alomszámának statisztikájának helyreállítása céljából.
Az antropológus Tesla Monson, ikrek édesanyja, a Yale Egyetem posztgraduális hallgatójával, Jack McBride-dal közösen kutatta azt a kevéssé ismert kérdést, hogy miért volt a többszörös szülés normális jelenség az őseinknél, míg ma kivételnek számít.
Az AnAge adatbázis segítségével a kutatók információkat gyűjtöttek a különböző emlősfajok alomnagyságáról, a vemhesség időtartamáról, az újszülöttek és a felnőtt egyedek súlyáról. Az elemzés kimutatta, hogy a legősibb főemlősöknél 60-70 millió évvel ezelőtt átlagosan 1,7 utód született alomban, ami magas iker- vagy akár hármas iker születési valószínűségre utal. A magas csecsemőhalandóság mellett ez a stratégia, amelynek célja az utódok számának növelése volt, növelte annak esélyét, hogy legalább egy közülük túlélje.
Az idő múlásával azonban a helyzet megváltozott, és ennek oka az agy evolúciójában rejlik. Az emberi gyermekek nagy és fejlett aggyal születnek, amely jelentős erőforrásokat és időt igényel a kihordáshoz. Az agy méretének növekedése előnyösebbé tette az egyetlen nagy gyermekbe való befektetést, ami növelte annak túlélési és tanulási esélyeit.
A többgyermekes szülésekről az egygyermekes szülésekre való átállás többször is megtörtént a főemlősök evolúciója során, és adaptív előnyökkel járt. Ezt a folyamatot a terhesség időtartamának növekedése és nagyobb, éretlen utódok születése kísérte, akik intenzív szülői gondozásra szorultak. Az embereknél az agy fejlődésének kevesebb mint 25 százaléka történik a születés előtt, míg más főemlősöknél, például a gorilláknál, ez az arány meghaladja a 60 százalékot. Ez az ikrek születését kockázatosabbá és a túléléssel kevésbé összeegyeztethetővé tette.
Így az egyetlen, nagy agyvelővel rendelkező, korai életkortól kezdve komplex tanulásra képes utódnak való kihordása vált kulcsfontosságúvá az emberi evolúcióban, írja a pravda.ru.