A mesterséges intelligencia szokatlan részletet észlelt egy híres Raffaello-remekműben

A kérdéses arc Szent Józsefé, aki a Madonna della Rosa (vagy Rózsás Madonna) című festmény bal felső sarkában látható.

A tudósok már régóta vitatják, hogy a festmény Raffaello eredeti műve-e. Bár egy műalkotás eredetének megállapításához sokféle bizonyítékra van szükség, egy AI-algoritmuson alapuló. új elemzési módszer azoknak ad igazat, akik szerint legalább néhány ecsetvonás más művész keze munkája.

Brit és amerikai kutatók egy egyedi elemzési algoritmust fejlesztettek ki azoknak a műveknek az alapján, amelyekről tudjuk, hogy az olasz mester ecsete munkája.

„Mély jellemzőelemzés segítségével hitelesített Raffaello-festmények képeit használtuk, hogy megtanítsuk a számítógépet arra, hogy nagyon részletesen felismerje stílusát, az ecsetvonásoktól, a színpalettától, az árnyékolástól és a munka minden aspektusától kezdve” – magyarázta Hassan Ugail matematikus és informatikus, az Egyesült Királyság Bradfordi Egyetemének munkatársa, írja a ScienceAlert.

„A számítógép sokkal mélyebben lát, mint az emberi szem, mikroszkopikus szinten.”

A gépi tanulási folyamatokat általában rengeteg példára kell kiképezni, amelyek nem mindig állnak rendelkezésre, ha egyetlen művész életművéről van szó. Ebben az esetben a csapat módosította a Microsoft által kifejlesztett, ResNet50 nevű, előre betanított architektúrát, párosítva egy hagyományos gépi tanulási technikával, az úgynevezett Support Vector Machine-nel.

A módszerről korábban kimutatták, hogy 98 százalékos pontossággal rendelkezik a Raffaello-festmények azonosításában. Általában egész képeken edzik, de itt a csapat arra is megkérte, hogy nézze meg az egyes arcokat.

Míg Madonna, a Gyermek és Szent János mind Raffaello keze által teremtettek, Szent József esetében ez nem így van. A kutatók megjegyzik, hogy a festmény hitelességével kapcsolatos, korábbi viták során Szent József arcát kevésbé jól sikerültnek tartották, mint a képen lévő többit.

„Amikor a Della Rosa egészét teszteltük, az eredmények nem voltak meggyőzőek” – mondta Ugail.

„Tehát aztán teszteltük az egyes részeket, és bár a kép többi része megerősítette, hogy Raffaello-művel van dolgunk, József arca valószínűleg nem a mester munkája.”

Giulio Romano, Raffaello egyik tanítványa lehetett a felelős a negyedik arcért, de ez egyáltalán nem biztos. Ez egy újabb példa arra, hogy a modern technológia feltárja a klasszikus festmények titkait – ezúttal mesterséges intelligencia segítségével.

A Madonna della Rosát 1518 és 1520 között festették vászonra, gondolják a szakértők. Az 1800-as évek közepén a művészetkritikusok gyanakodni kezdtek, hogy talán nem teljesen Raffaello festette meg a műalkotást.

Most ezek a gyanúk szinte biztosan beigazolódtak, bár a tanulmány mögött álló kutatócsoport szeretné hangsúlyozni, hogy ez a mesterséges intelligencia a jövőben inkább a művészeti szakértőket segíti, semmint helyettesíti őket.

„Ez nem arról szól, hogy a mesterséges intelligencia elveszi az emberek munkáját” – mondta Ugail. „A műalkotás hitelesítésének folyamata számos szempontot magában foglal a származástól a pigmenteken át a mű állapotáig és így tovább. Ez a fajta szoftver azonban eszközként használható a folyamat segítésére.”