Tudomány

A test még azután is emlékszik a traumára, hogy az elme már továbblépett

Hogy hatnak a traumatikus események a testünkre?

Egy új tanulmány három kulcsfontosságú területet vizsgálva igyekezett ezt kideríteni: a vegetatív idegrendszert, a gyulladásos immunrendszert és az endokrin rendszert. Olyan változásokat talált ezekben a kulcsfontosságú biológiai rendszerekben, amelyek még akkor is kimutathatóak, ha az illető jó pszichológiai közérzetről számol be. Úgy tűnik, a test még akkor is emlékszik a traumára, amikor az elme már elkezdett továbblépni.

A test még azután is emlékszik a traumára, hogy az elme már továbblépett
A test tovább emlékszik egy traumára mint az agy
Fotó: NorthFoto

Korábbi kutatások kimutatták, hogy a traumatikus események túlélőinek teste megváltozik. Ez számos biológiai markerben, többek között a magasabb szívfrekvenciában, a vegetatív reaktivitásban és a magasabb délutáni nyálkortizolszintben mutatkozik meg.

Mint azt az IFLScience írja, egy új tanulmány azt kívánta megvizsgálni, hogy a trauma hogyan hat a biológiai folyamatokra, mégpedig az 1995-ben történt Oklahoma City-i robbantás 60 túlélőjének példátlan hosszú távú és retrospektív vizsgálatával. Megvizsgáltak bizonyos biomarkereket, és megvizsgálták, hogy ezek hogyan viszonyultak a túlélők és 23 olyan kontroll résztvevő között, akik nem élték át ezt a súlyos traumát.

Ezek a markerek közé tartozott a szívritmus és a vérnyomás reaktivitása, a reggeli kortizolszint, valamint az interleukin 1-β (IL-1β) és az interleukin 2-R (IL-2R) citokinek. Ezek a citokinek kapcsolatban állnak az immunrendszer működésével, az IL-1β gyulladást indít el, amikor a szervezet beteg vagy sérült, míg az IL-2R aktiválja a T-sejteket a fertőzések és betegségek leküzdésére.

Az eredmények azt mutatták, hogy a túlélőknél a kontrollcsoporthoz képest magasabb volt az IL-1β, de alacsonyabb az IL-2R. Alacsonyabb reggeli kortizolszintet, valamint magasabb nyugalmi diasztolés vérnyomást is mutattak.

A tanulmányban interjúkat is végeztek az összes résztvevő mentális egészségének felmérésére, és megállapították, hogy a túlélők poszttraumás stressz zavarra ( PTSD ) és depresszióra vonatkozó pontszámai általában alacsonyak voltak, és nem különböztek jelentősen a kontrollcsoporttól. Rosszabb általános fizikai közérzetről számoltak be azonban, annak ellenére, hogy orvosilag egészségesek voltak.

Ezek az eredmények azért érdekesek, mert úgy tűnik, hogy a test stresszre adott válasza nem tükröződik a túlélők önbevallás szerinti érzelmi állapotában. Ezeknél az embereknél a traumatikus esemény maradandó hatásai jobban megmutatkoztak a fiziológiájukban, mint a pszichológiájukban.

„Súlyos trauma átélése után a biológiai rendszerei már nem biztos, hogy a tipikus alapvonalon vannak; a dolgok megváltoztak – mondta a tanulmány társszerzője, dr. Rachel Zettl, az Oklahomai Orvosi Egyetem Pszichiátriai és Magatartástudományi Tanszékének klinikai adjunktusa egy nyilatkozatban. – Nemcsak az elménk emlékszik a traumára, hanem a biológiai folyamataink is. Megváltoztatja a tényleges fizikai lényünket.”

A tanulmány az első a maga nemében, amely átfogóan vizsgálja a hosszú távú biológiai stresszre adott válaszokat három fiziológiai rendszerben, ugyanazon terroresemény túlélőinél. Új megfontolásokat vet fel a rendkívüli traumát túlélők hosszú távú egészségével kapcsolatban is, mivel az emelkedett IL-1β érték jellemzően betegségben és gyulladásban szenvedő embereknél figyelhető meg, a vizsgálatba bevont résztvevők azonban orvosilag egészségesek voltak.

Kapcsolódó írásaink