Európa a világ leggyorsabban melegedő kontinense

A viharok gyakran rendkívül súlyosak voltak, az árvizek pedig 2013 óta nem voltak ennyire kiterjedtek, legalább 335 emberéletet követeltek és mintegy 413 ezer embert érintettek a jelentés szerint.

A szakértők megállapították, hogy az éghajlati viszonyok között szembetűnő kelet–nyugat kontraszt alakult ki, míg keleten rendkívül száraz és meleg körülmények uralkodtak, addig a nyugati részeken meleg, de csapadékos volt az időjárás.

A tudósok szerint Európa az egyik olyan régió a világon, ahol az előrejelzések alapján a legnagyobb mértékben nő az árvízveszély, és ha a globális felmelegedés eléri a 1,5 fokot, a szélsőséges hőség évi 30 000 halálesetet okozhat Európában.

Celeste Saulo, a WMO főtitkára hangsúlyozta, hogy „ez a jelentés rávilágít arra, hogy Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, a szélsőséges időjárás és az éghajlatváltozás súlyos hatásait tapasztalja”.

„A hőmérséklet-emelkedés legkisebb mértéke is számít, mert fokozza az életünket, a gazdaságot és a bolygót fenyegető kockázatokat” – mondta Saulo.

A jelentés szerint az európai folyóhálózat harminc százaléka lépte át tavaly a „magas” áradási szintet, 12 százalék pedig már a „súlyos” mértéket is elérte.

Az eredmények azt is kimutatták, hogy a kontinens csaknem felén rekordmagas volt az éves hőmérséklet, a tengerfelszín hőmérséklete pedig szintén rekordmagas volt, 0,7 Celsius-fokkal az átlag felett.

Az átlaghőmérséklet különösen meredek emelkedést mutatott a Földközi-tengeren, ahol 1,2 Celsius-fokkal mértek többet az átlagosnál.

A kontinens más részein pedig az „erős”, „nagyon erős” és „extrém hőstresszel” jellemezhető napok száma a második legmagasabbnak bizonyult a feljegyzésekben.

Szeptemberben Portugáliában a erdőtüzek miatt egy hét alatt mintegy 110 ezer hektárnyi terület égett le, a becslések szerint Európában 42 ezer embert érintettek az erdőtüzek.

A szélsőséges hidegek tekintetében azonban rekordalacsony volt azon napok száma, amelyeken legalább „erős hidegstressz” volt tapasztalható.

Az európai szárazföldek azon területe, ahol három hónapnál (kilencven napnál) kevesebb fagyos nap volt, szintén a valaha mért legnagyobbnak bizonyult.

A kutatók minden európai régióban jégveszteséget tapasztaltak, a Skandináviában és a Svalbard szigeteknél (Spitzbergák) található gleccsereknél pedig a legnagyobb mértékű tömegveszteséget regisztrálták.

Közép-Európa a világ azon régiói közé tartozik, ahol a gleccserek a leggyorsabban zsugorodnak, ezért az ENSZ az idei évben a gleccserek megőrzésére szólított fel.

A jelentés a megújuló energiaforrások terén elért eredményeket is vizsgálta, és megállapította hogy a tiszta villamosenergia-termelés 2024-ben rekordot ért el, meghaladva a korábbi, 2023-as 43 százalékos rekordot is, ami tükrözi Európa dekarbonizációs erőfeszítéseit.

Florence Rabier, a C3S főigazgatója az adatok tükrében az ellenállóképesség növelésének fontosságára hívta fel a figyelmet.