Tudomány
Több ezer, korábban ismeretlen gént fedeztek fel
Forradalmasíthatja az evolúcióról alkotott ismereteinket

Ezt az áttörést a legújabb technológia biztosította, amely lehetővé tette a csimpánzok, bonobók, gorillák, orangutánok és sziamangok genomjának részletes vizsgálatát. Ennek eredményeként e fajok genetikai kódjában már nincsenek feltáratlan területek, amely új távlatokat nyit az evolúció, valamint az ember és más főemlősök közötti kapcsolat megértésében.
A nagyszabású vizsgálat eredményeit a Nature című folyóiratban tették közzé. A munkát Dong Anh Yu, a seattle-i Washingtoni Egyetem orvosi karának genomikai tudományok tanszékének munkatársa vezette. Az eredményt az teszi egyedülállóvá, hogy a nagy pontosságú technológiának köszönhetően most először sikerült az emberszabású majmok teljes genomját hiánytalanul és hibátlanul leolvasni - írta meg a Pravda.
Mario Ventura, a bari Aldo Moro Egyetem munkatársa és a cikk egyik szerzője hangsúlyozta, hogy az eredmények teljesen új távlatokat nyitnak a főemlősök és az ember evolúciójának eddig nem látott részletességű megértésében. Megjegyezte azt is, hogy a teljes genomok elérhetősége lehetővé teszi a DNS korábban hozzáférhetetlen régióinak feltárását, beleértve a szabályozási folyamatokban, az agy fejlődésében és az immunválaszokban fontos szerepet játszó összetett, ismétlődő régiókat.
Ventura szerint a létrehozott adatbázis értékes forrás lesz az elkövetkező évtizedekre, amely nagyszerű lehetőségeket biztosít a genetikai betegségek, az immunrendszer működésének és az agy mögöttes mechanizmusainak tanulmányozására.
A tanulmány során a tudósok több mint 3000 új DNS-szakaszt tudtak azonosítani, amelyek gyorsan fejlődtek az emberi vonalban. E helyek közül sok olyan komplex funkciókért felelős génekhez kapcsolódik, mint az agy fejlődése és a hangképzés.
Emellett több ezer, korábban ismeretlen gént fedeztek fel, amelyek szintén részt vesznek az agy evolúciójában. Az eredmények alapján a tudósok meg tudták állapítani, hogy az ember és a csimpánz evolúciós útjai körülbelül 5,5–6,3 millió évvel ezelőtt váltak el egymástól.
Így ez a tanulmány nemcsak a főemlősök genomjáról szerzett ismereteinket bővítette, hanem eszközöket is biztosított a genetikai és immunbetegségek, valamint az emberi agyhoz és beszédhez kapcsolódó, evolúciós mechanizmusok jövőbeli kutatásához. A tanulmány szerzői bíznak abban, hogy az általuk létrehozott genomikai keretrendszer olyan alapvető forrás lesz, amely forradalmasítja az evolúcióról alkotott ismereteinket.