Élet Ehnaton fáraó alatt

Több mint 3000 évvel ezelőtt Ehnaton fáraó olyan döntést hozott, amely egy egész népességet gyökerestül kiirtott. Az ókori Egyiptom uralkodója elrendelte, hogy Ahet-Aton polgárai zárják le otthonaikat és költözzenek el, hátrahagyva holmijukat és mindennapi életüket. A költözés része volt annak a törekvésének, hogy Egyiptom régóta fennálló politeizmusát (sok isten imádatát) monoteizmusra, azaz egyetlen istenség, Áten, a napisten imádatára cserélje.

„Ez a fáraó – mondta Zahi Hawass egyiptológus az NBC Newsnak adott interjújában – amikor döntést hoz, mindenkinek engedelmeskednie kell a döntésének.”

A régészek nemrég tárták fel Ahet-Atont Luxor közelében, olyan műemlékek közelében, mint a Memnón-kolosszusok és a Ramesszeum. Az évezredek óta eltemetett város gyorsan a közelmúlt történetének egyik legjelentősebb régészeti leletévé vált. A szakértők szerint Egyiptom aranykorában virágzott.

Az ásatások egy időbe fagyott várost tárnak fel. Úgy tűnik, hogy a munkások munka közben elejtették a szerszámokat. Kerámiákat, ékszereket, szandálokat, gyermekjátékokat – még a mai pizzahéjra emlékeztető sütőeszközöket is – találtak szétszórva az otthonokban és műhelyekben.

„Ez egy pillanatfelvétel az időben” – mondta Salima Ikram, a kairói Amerikai Egyetem egyiptológus professzora.

A város alaprajza jól szervezett közösségre utal. A közelmúltban végzett ásatások során olyan épületeket tártak fel, amelyek adminisztratív funkciókat tölthettek be, beleértve a korai városházára vagy rendőrőrsre emlékeztető építményeket. Hawass megjegyezte, hogy a város ritka betekintést nyújt a mindennapi életbe, és azt sugallta, hogy a kézművesek és a munkások kényelmesen éltek. Azt mondta: „Sok zuhanyzót találtunk a házakban.”

Egy szokatlan felfedezés – egy arannyal borított hal – továbbra is megmagyarázatlan. „Senki sem tudja igazán megmagyarázni” – mondta Hawass, hozzátéve, hogy a régészek a gyógyítással kapcsolatos istennő, Szahmet mintegy 500 szobrát is megtalálták.

A helyszín vallási jelentősége továbbra is vitát vált ki. A műhely falán talált napszimbólum a hitben bekövetkezett fordulópontra utal. Az, hogy Ehnaton Atenre helyezte a hangsúlyt, szakítást jelentett a múlttal.

Yasmin El Shazly, az amerikai Egyiptomi Kutatóközpont igazgatóhelyettese elmondta: „Tudjuk, hogy lll. Amenhotep (Akhenaten apja) uralkodása alatt a vallás egyre inkább napvallássá vált. Vannak bizonyítékok az Atenről, de más istenségek is léteznek” – mondta.

Ehnáton végül új várost épített, amelyet ma Tell el-Amarna néven ismerünk, Kairótól 200 mérföldre délre. A szakértők úgy vélik, hogy Nofertiti királynő csatlakozott hozzá ebben a vallásban, és az új főváros utcáit az oldalán járta be.

A várost még halála után is olyan uralkodók használták, mint Tutanhamon, akinek sírját 1922-ben híres módon fedezték fel. Az Ahet-Aton elhagyására kényszerítettek érzései azonban ismeretlenek maradtak. Lezárták az otthonaikat, mondta Hawass. Talán azt hitték, hogy vissza fognak térni.