Tudomány
Így szabályozza az agy a tudatot
A thalamus megszűri, hogy mely gondolatainkat ismerjük fel, és melyeket nem

Az agyat folyamatosan bombázzák látványok, hangok és egyéb ingerek, de az emberek mindig csak egy szeletet vesznek észre a körülöttük lévő világból – például egy darab csokoládé ízéről vagy valaki hangjának hangjáról.
A kutatók régóta tudják, hogy az agy külső rétege, az úgynevezett agykéreg, szerepet játszik abban, hogy bizonyos gondolatok tudatosak legyenek.
A mélyebb agyi struktúrák érintettsége sokkal nehezebben tisztázható, mert ezekhez csak invazív műtéttel lehet hozzáférni. A koncepció állatokon történő tesztelésére irányuló kísérletek tervezése szintén bonyolult.
A kutatók szerint azonban ezeknek a régióknak a tanulmányozása lehetővé tenné, hogy a tudatelméleteiket az agy külső burkolatán túl is kiterjesszék.
„A tudatkutatás területe sok kritikát és szkepticizmust váltott ki, mert ez egy olyan jelenség, amelyet nagyon nehéz tanulmányozni” – mondja Liad Mudrik, az izraeli Tel Aviv Egyetem idegkutatója.
Hozzátette, hogy a tudósok egyre gyakrabban alkalmaznak szisztematikus és szigorú módszereket a tudat vizsgálatára.
Tudatában vagy sem
A Science ma című folyóiratban megjelent tanulmányában Mingsha Zhang, a Pekingi Normal Egyetem idegtudósa a talamuszra összpontosított. Ez az agy központjában található régió részt vesz az érzékszervi információk és a munkamemória feldolgozásában, és úgy gondolják, hogy szerepet játszik a tudatos észlelésben.
A résztvevők már korábban is részesültek terápiában súlyos és tartós fejfájás miatt , amelyre vékony elektródákat fecskendeztek mélyen az agyukba. Ez lehetővé tette Zhangnak és kollégáinak, hogy tanulmányozzák agyi jeleiket, és mérjék a tudatos gondolkodást.
A résztvevőket arra kérték, hogy bizonyos módon mozgassák a szemüket, attól függően, hogy észrevettek-e egy ikon felvillanását az előttük lévő képernyőn. Az ikont úgy tervezték meg, hogy a résztvevők csak az idő felében legyenek tisztában megjelenésével.
A feladatok során a kutatók idegi aktivitást rögzítettek az agy több régiójában, beleértve a thalamust és a kérget.
Ez az első alkalom, hogy ilyen egyidejű felvételeket készítettek olyan emberekről, akik olyan feladatot végeznek, amely a tudattudomány szempontjából releváns – mondja Christopher Whyte, az ausztrál Sydney Egyetem rendszer-idegkutatója.
A munka „nagyon figyelemre méltó”, mondja, mert lehetővé tette a csapat számára, hogy megvizsgálják, hogyan változott az idegi tevékenység időzítése a különböző régiókban.