Lefúrtak a Nagy Kék Lyuk aljára, és amit ott találtak, az rémisztő

Ráadásul a klímaváltozás miatt a helyzet tovább romolhat, és a 21. század vége előtt akár 45 trópusi vihar is végigsöpörhet a Karib-térségen.

A frissen megjelent tanulmány a Belize partjaitól mintegy nyolcvan kilométerre található Nagy Kék Lyuk üledékrétegeit vizsgálta. A kutatók egy harminc méter hosszú üledékmagot emeltek ki a csaknem 125 méter mély víznyelő aljáról. A minta részletes képet ad az elmúlt 5700 év nagyobb viharairól.

Az üledékekben évente elkülöníthető két réteg, amelyeket időrendben követve – a faévgyűrűkhöz hasonlóan – pontosan visszakereshető, mikor sújtották trópusi viharok a térséget. Az adatok alapján kiderült, hogy a ciklonok száma évezredeken át fokozatosan emelkedett, ám az ipari forradalom után meginduló, intenzív fosszilis tüzelőanyag-használat óta a növekedés jelentősen felgyorsult.

Miért nőhet a Karib-térségben a heves viharok száma?

A kutatók szerint a trópusi ciklonok gyakoribbá válása az úgynevezett trópusi összeáramlási zóna (Intertropical Convergence Zone, angol rövidítéssel ITCZ) fokozatos délre tolódásával állhat összefüggésben. Az ITCZ az egyenlítő környékén elhelyezkedő, rendkívül csapadékos, alacsony légnyomású övezet, amelynek pozíciója évszakonként változik. Amikor délebbre húzódik, az atlanti viharok kialakulási helyét és pályáját is maga után vonja.

A jelenleg tapasztalható, robbanásszerű növekedést azonban elsősorban az emberi tevékenység nyomán bekövetkező globális felmelegedés okozza.

A melegebb tengeri felszín és a gyakoribbá váló La Niña-jelenség együttes hatására a térségben súlyos katasztrófákra lehet számítani.

A vizsgálat egyik legaggasztóbb megállapítása szerint a 21. század végéig akár 45 trópusi ciklon is elérheti a Karib-térséget, amely kirívóan magas érték a korábbi évszázadokhoz képest. Ráadásul az elmúlt húsz évben kilenc viharos esemény nyomait is kimutatták a Nagy Kék Lyuk üledékeiben, amely arra utal, hogy a tendencia tovább gyorsulhat.

A szakértők ezért figyelmeztetnek: bár a térség változásait részben természetes éghajlati ciklusok alakítják, a gyors ütemű globális felmelegedés döntő hatással van a viharok gyakoriságára és erejére. Amennyiben az üvegházhatású gázok kibocsátása nem mérséklődik, a Karib-térségben és a szomszédos partvidékeken élők súlyos természeti csapásokkal nézhetnek szembe a következő évtizedekben.