Végleg megcáfolták a paleolit étrendet

Egy új tanulmány szerint a mai Izrael területén élő pleisztocén homininok rendelkeztek azzal a tudással, hogy kalóriáik jelentős részét meglepően sokféle növényből nyerjék.

Egy nemzetközi kutatócsoport által a Jordán folyó partján fekvő Gesher Benot Ya'aqov lelőhelyen végzett munka során több száz különböző keményítőszemcsét és más növényi anyagot találtak, amelyek az üledékbe zárt, mintegy 780 000 éves eszközökhöz tapadtak.

Nemcsak ezek a legrégebbi keményítőszemcsék, amelyeket a régészek valaha is kiástak, hanem a húsokon túlmutató változatos táplálkozás jelei is: a szemcséket tölgymakkhoz, búza- és árpaszemekhez, hüvelyesekhez és ehető vízinövényekhez, például sárga tavirózsához és vízigesztenyéhez kapcsolták.

Az eszközök, amelyeken ezeket az apró maradványokat találták, konkrétan kalapácskövek és üllők, arra utalnak, hogy a növényeket célzottan választották ki és dolgozták fel, ami arra utal, hogy a korai hominidák komplex módszereket fejlesztettek ki a tápanyagok és kalóriák kinyerésére a különböző növényforrásokból.

„Ez a felfedezés aláhúzza a növényi táplálék fontosságát őseink evolúciójában” – mondja Hadar Ahituv régész, az izraeli Bar-Ilan Egyetem munkatársa. „Most már tudjuk, hogy a korai hominidák egész évben sokféle növényt gyűjtöttek, amelyeket bazaltból készült eszközökkel dolgoztak fel.”

„Ez a felfedezés új fejezetet nyit a korai emberi táplálkozás és a növényi eredetű ételekhez való mély kapcsolatuk tanulmányozásában.”

A paleolit korszakról (kb. 3,3 millió és 11 700 évvel ezelőtt) elnevezett „paleolit” étrendek általában az állati eredetű fehérjék előtérbe helyezését javasolják, azon a feltételezésen alapulva, hogy a modern emberi fiziológia olyan ősökből fejlődött ki, akik hasonló étrenden éltek. Ezt a húsevést az emberi evolúció egyik hajtóerejeként azonosították.

Feltételezték, hogy a legtöbb növényi anyag túl kemény, mérgező vagy élvezhetetlen volt ahhoz, hogy bajlódjunk vele. Ezek az új felfedezések azt sugallják, hogy a kultúrák már több százezer évvel ezelőtt is rendelkeztek fejlett módszerekkel a növényzet energiaforrásként való elkészítésére, ami alátámasztja néhány korábbi tanulmányt, amelyek szerint a növények nagyban hozzájárulnak az emberi agy folyamatos fejlődéséhez.

„Ezek az eredmények tovább jelzik korai őseink fejlett kognitív képességeit, beleértve azt a képességüket, hogy különböző távolságokból és a legkülönbözőbb élőhelyekről gyűjtöttek növényeket, és azokat ütőszerszámokkal mechanikusan feldolgozták” – írják a kutatók a közzétett tanulmányukban.

Nem ez az első tanulmány, amely ilyen következtetéseket von le. A Marokkóban talált 15 000 éves csontok és fogak elemzése például már korábban rámutatott arra, hogy a vadászó-gyűjtögetők táplálékában „jelentős növényi összetevő” volt.

„Eredményeink tovább erősítik a növényi táplálék fontosságát az evolúciós történelmünkben, és rávilágítanak a táplálkozással kapcsolatos komplex viselkedésmódok kialakulására” – írják a kutatók.