Már hazánkban is végeznek őssejt-transzplantációt

„Az egyetemi ellátásba való bekerüléssel immár öt hazai központban érhető el felnőtt betegeken őssejtátültetés, amivel rövidülhet a várólista, illetve egyéb sejtterápiás eljárások elindítására is lehetőség nyílhat hosszú távon” – emelték ki.

Ahogy a közleményben kiemelték, az őssejt-transzplantáció azért is fontos ellátási terület, mert ez az alapja számos későbbi lehetséges sejtterápiának, amelyeket nemcsak rosszindulatú daganatos betegségek esetén, hanem például különböző immunbetegségek kezelésére is hatékonyan alkalmazni lehet majd.

„A technikai feltétel megléte és a magabiztos klinikai működés az alapja annak, hogy fejlesztések legyenek, és másféle új terápiák is az ellátási profilba kerüljenek” – ismertette dr. Masszi Tamás egyetemi tanár, a Belgyógyászati és Hematológiai Klinika igazgatója. Hozzátette, hosszú távon szeretnének majd együttműködni más területekkel – például gasztroenterológusokkal és neurológusokkal is –, hogy olyan betegségeket is kezelni tudjanak a sejtterápiával, mint például a Crohn-betegség és egyes ideggyógyászati kórképek.

Az úgynevezett autológ őssejt-transzplantáció során az őssejtek forrása a saját csontvelő vagy a saját perifériás vérből nyert vérképző őssejt. Az autológ őssejtátültetés a hagyományos módszerekkel már nem kezelhető akut myeloid leukémia, Hodgkin- és non-Hodgkin-lymphoma, neuroblastoma, Ewing-szarkóma és hererák kezelésében is eredményes lehet. „A poszttranszplantációs periódus kevesebb szövődménnyel jár, mint az allogén (azaz másik embertől származó) őssejtátültetés esetén, mivel semmilyen káros immunológiai reakcióval nem kell számolni, de épp ezért néhány esetben a betegség visszaesését eredményezheti” – írták.