Kísérteties felfedezés - A donorszervek átadják az emlékeket?

A halál definíciója változik, ahogy egyre többet tudunk meg arról, hogy mit lehet és mit nem lehet visszaszerezni egy bajba jutott emberi testből, de amikor az egyik ember számára minden remény elveszett, ez egy másik számára mentőöv lehet. A szervátültetés megjelenése számtalan életet mentett meg azóta, hogy az első vesét 1954-ben sikeresen beültették egy emberbe, és azóta a tüdőtől kezdve a májon és a szíven át az arcokig mindent átültettek.

Az átültetett szervek átadják az emlékezetet?

A kérdés, hogy az átültetett szervek átadhatják-e a memóriát, számos szerv esetében felmerült már, de egy 2024-es áttekintés szerint úgy tűnik, hogy különösen elterjedt azok körében, akik szívátültetésen estek át. Az emberek arról számoltak be, hogy az ételektől kezdve a zenén át a művészetig és a szexuális irányultságig sok mindenben megváltoztak a preferenciáik.

E változások némelyike a donor preferenciáit tükrözte, másoknál pedig furcsább, látszólag a haláltól való idegenkedés jelentkezett (egy személynél a víztől való félelem alakult ki, miután egy fuldokló áldozat szervét kapta meg). A Journal Of Near-Death Studies 2002-es számában részletesen ismertetett, rendkívül életszerű esettanulmány egy férfi örökségeként a csirkefalatkák iránti szeretetről szól:

„Egészségtudatos táncos és koreográfus volt, a kórházból való távozásakor fékezhetetlen késztetést érzett arra, hogy elmenjen egy Kentucky Fried Chicken étterembe, és csirkenuggetset rendeljen, egy olyan ételt, amelyet soha nem evett. Érdekes módon később a fiatalember kabátjában, amikor megölték, meg nem evett Kentucky Fried Chicken nuggetset találtak.”

Kísérteties.

Hogyan tud a szív kommunikálni az aggyal?

Úgy hangzik, mintha a sci-fiből lépett volna elő, de a tudósok a beszámolók gyakoriságát tekintve kíváncsian vizsgálják, létezik-e valamilyen figyelmen kívül hagyott mechanizmus, amely ezt megmagyarázza. Ezek közé tartoztak:

• Sejtmemória – Ez az elképzelés szerint egyes sejtek vagy nem idegsejtek hálózatai is képesek lehetnek emlékeket kialakítani. Ha ez így van, akkor az új sejtek bevezetése új memóriát hozhatna létre, vagy a meglévő kapcsolatok megszakadása az, ami megváltoztathatja az embert?
• Epigenetikai módosítások – Ez egy sokat tanulmányozott folyamat, amelynek során olyan reverzibilis változások jönnek létre, amelyek megváltoztatják a gének kifejeződését anélkül, hogy a sejtmagban lévő DNS szekvenciája megváltozna. Egy új szerv beültetése eredményezhet-e olyan epigenetikai változásokat, amelyek megváltoztatják az ember génjeinek kifejeződését a transzplantáció után?
• Energetikai kölcsönhatások – Ez a szív elektromágneses mezejének a szervezetre gyakorolt lehetséges hatására vonatkozik, amikor egy új, esetleg kisebb vagy nagyobb szervet ültetnek át.
• A szív „kisagya” – Egy összetett ideghálózat, amely a szívbe van beépülve, és amelyről nemrégiben fedezték fel, hogy sokkal nagyobb szerepet játszik a szívritmusban, mint korábban gondolták. Lehet, hogy memóriát tárol, vagy eddig fel nem ismert módon kommunikál az aggyal?

A szív–agy kapcsolat történelmileg inkább az agynak a szívre gyakorolt hatását vizsgálta, de az idő múlásával felfedezték, hogy ez inkább kétirányú. Felmerült, hogy a szív neurológiai, biokémiai, biofizikai és energetikai mechanizmusokon keresztül kommunikálhat az aggyal. Tehát lehet, hogy egy új szív beültetése hatással van az agyunkra?

Még nem fedeztek fel olyan egyértelmű mechanizmust a tudósok, amely megmagyarázná, hogy a transzplantált betegek hogyan és miért számolnak be új emlékekről vagy személyiségváltozásokról a műtétet követően, de az ilyen eljárás fizikai és érzelmi megterhelése hozzájárulhat ehhez. Ha ehhez hozzávesszük a könnyebb felépüléshez szükséges kilökődésgátló és fájdalomcsillapító gyógyszerek kombinációját, akkor sok változó játszhat szerepet, de ez továbbra is egy lenyűgöző vizsgálati terület, amely egyes tudósok szerint nagyobb kutatást érdemel.

„A felmerülő bizonyítékok arra utalnak, hogy a szívátültetés során a donor személyiségjegyei és emlékei átkerülhetnek a recipiensbe, amely megkérdőjelezi az emlékezetről és az identitásról alkotott hagyományos nézeteket” – állapították meg a szívmemória-kutatás 2024-es áttekintésének szerzői. „Emellett a szív idegi hálózata és az aggyal való, kétirányú kommunikáció támogatja a szív-agy kapcsolat koncepcióját a memória és a személyiség terén.”

„További interdiszciplináris kutatásokra van szükség a memóriatranszfer, a neuroplaszticitás és a szervi integráció bonyolultságának feltárásához, amelyek betekintést nyújtanak mind a szervátültetés, mind az idegtudomány és az emberi identitás tágabb aspektusaiba. Ezeknek az összetettségeknek a megértése ígéretes a szervátültetés során a betegellátás javítására, és elmélyíti az emberi tapasztalat és létezés alapvető aspektusainak megértését.”

Úgy tűnik, még sok kérdésre kell választ adni, amikor arról van szó, hogyan és miért számolnak be a transzplantált betegek azokról az élményekről, amelyekről beszámolnak.