Gyümölcsök, zöldségek és depresszió

Egy több ezer ikerpár bevonásával készült tanulmány azt sugallta, hogy a több gyümölcs és zöldség fogyasztása összefügg a depressziós tünetek alacsonyabb kockázatával.

Az UNSW Sydney kutatócsoportja által vezetett tudósok 3483 ikerpárt (mindannyian 45 év felettiek) vizsgáltak Ausztráliából, Dániából, Svédországból és az Egyesült Államokból, hogy kiderítsék, hogyan viszonyul a gyümölcs- és zöldségfogyasztásuk a depressziós tüneteik mértékéhez.

Az ikerpárokon belül a magasabb gyümölcs- és zöldségbevitellel rendelkező egyének általában kevesebb depressziós tünetről számoltak be, amiből a tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy „a magasabb gyümölcs- és zöldségbevitel védelmet nyújthat a depressziós tünetekkel szemben”.

„Az eredmények újabb érvet szolgáltatnak a 45 év feletti felnőttek gyümölcs- és zöldségfogyasztásának növelése mellett” - mondta dr. Annabel Matison, a tanulmány vezető szerzője és az UNSW Sydney posztdoktori munkatársa közleményében.

Ne feledjük, hogy az összefüggés korreláció, nem ok-okozati összefüggés. Más szóval a tanulmány kapcsolatot talált a gyümölcs- és zöldségfogyasztás és a depresszió bizonyos aspektusai között, de nem állapította meg, hogy az étrendi különbségek közvetlenül felelősek-e az eredményekért.

Például az az ikerpár, aki több zöldséget evett, talán többet is mozog, kevesebb alkoholt fogyaszt, és összességében egészségesebb életmódot folytat, ami mind elősegítheti a jobb közérzetet.

A figyelmeztetést szem előtt tartva, az ikervizsgálatok meglehetősen hatékonyan csökkentik az egyéb olyan tényezőket, amelyek torzíthatják az eredményeket, mint például a genetika és a neveltetés.

„Az ikerpárok 50-100 százalékban osztoznak a genetikai hátterükön, és ha együtt nevelkednek, ugyanazt a családi környezetet osztják meg. Az ikerkonstrukció egyik előnye, hogy segíthet kezelni az eredményeket befolyásoló nem kívánt tényezők, például a korai életkori társadalmi-gazdasági státusz problémáját” – tette hozzá dr. Karen Mather, a kutatás társszerzője és az Egészséges Agyöregedés Központ Genomikai és Epigenomikai Csoportjának vezetője.

Az is aligha vitatható, hogy a gyümölcsökben és zöldségekben gazdag étrend jót tesz az egészségnek, beleértve a mentális egészséget is.

Mivel bőségesen tartalmaznak élelmi rostokat, vitaminokat és mikrotápanyagokat, nyilvánvaló, hogy a gyümölcsök és zöldségek valószínűleg segítik a bélmikrobiomot, és védelmet nyújtanak az agy oxidatív károsodásával szemben, ami potenciálisan javíthatja a mentális jólétet.

„A bélmikrobiom fontossága és a depresszióra gyakorolt lehetséges hatása a gyulladás – mind a szisztémás, mind a neuroinflammáció – következtében egyre jobban megértjük” – magyarázta dr. Matison.

Nem minden zöldség egyforma azonban. A tanulmány megállapította, hogy a magasabb burgonyafogyasztás nem mutat kedvező összefüggést a depressziós tünetekkel. Ennek oka lehet, hogy a burgonyát gyakran fogyasztják finom (bár nem túl tápláló), mélyhűtött formában, bár a kutatók megjegyzik, hogy „további kutatásokra van szükség a burgonyafogyasztás és a depresszió közötti kapcsolat megértéséhez”.

A tanulmány másik érdekes, bár aligha meglepő felismerése az volt, hogy az Európában, Ausztráliában és Észak-Amerikában élők nem esznek elég gyümölcsöt és zöldséget. Ez különösen igaz Skandináviában, ahol a tanulmányok szerint az átlagember az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott napi legalább öt adag kevesebb mint felét fogyasztja.

Vajon csökkenne a depresszió, ha az adagokat az ajánlott szintre növelnénk? A tanulmány eredményei ebbe az irányba látszanak mutatni, bár dr. Matison szerint ez még „nem egyértelmű”.