Tudomány

Honnan tudjuk, hogy az evolúció még ma is zajlik?

Az evolúciónak köszönhető, hogy a Tibetben és Nepálban élő emberek képesek a nagy magasságokban túlélni

Az orvostudomány és technológia fejlődésnek köszönhetően egyre többen maradunk életben, és élünk hosszabb, egészségesebb életet. Vajon ez irrelevánssá teszi az evolúciót? – írja az IFLScience.

Honnan tudjuk, hogy az evolúció még ma is zajlik?
Képünk illusztráció
Fotó: NorthFoto

A legalapvetőbb értelemben az evolúció egy populációban idővel bekövetkező genetikai változás folyamatára utal. Ez azért következik be, mert a génváltozatok nagyobb valószínűséggel maradnak fenn és gyarapodnak, ha előnyhöz juttatják a szervezetet másokkal szemben, ami viszont valószínűbbé teszi a túlélést és a szaporodást – így adva tovább a tulajdonságaikat a következő generációknak.

Ez a folyamat döntő szerepet játszik fajunk túlélésében. Az evolúció során emberi őseink egy sor olyan tulajdonságot fejlesztettek ki, amelyek révén jobban alkalmazkodtak a környezetükhöz, legyen szó akár arról, hogy gyorsabban felépültek a betegségekből, képesek voltak elhárítani az éhes ragadozókat, vagy a szomszédaiknál zamatosabb bogyókra tettek szert.

Híres példa erre a Bajau Laut törzs tagjainak (szó szerint) lélegzetelállító képessége, akik képesek percekig visszatartani a lélegzetüket. Ez a hihetetlen teljesítmény lehetővé teszi számukra, hogy a tenger gyümölcseinek begyűjtésekor búvárfelszerelés nélkül több mint 70 méteres víz alatti szinteket érjenek el. Más genetikai változatok védelmet nyújtottak a mutációkkal rendelkezőknek olyan betegségekkel szemben, mint a malária, a tuberkulózis és a lepra.

A hosszabb és egészségesebb életet lehetővé tevő technológiák és gyógyszerek megjelenésével azonban sokan megkérdőjelezik, hogy a hagyományos értelemben vett evolúció milyen szerepet játszik majd fajunk fejlődésében. Még a biológus, műsorvezető és brit nemzeti kiválóság, Sir David Attenborough is kételyeinek adott hangot.

„A természetes szelekciót leállítottuk, amint elkezdtük, hogy a megszülető csecsemők 90-95%-át fel tudjuk nevelni. Mi vagyunk az egyetlen faj, amelyik leállította a természetes szelekciót, mintegy önszántából” – nyilatkozta a Radio Timesnak.

Tovább fogunk-e tehát fejlődni, ha az őseinkre ható szelekciós nyomás megszűnik élet-halál helyzetet jelenteni? A legújabb tanulmányok szerint a válasz igen.

Az evolúció egyik mozgatórugója napjainkban a kultúra, amely hatással lehet a szexuális szelekcióra. Ez azokra a preferenciákra utal, amelyek befolyásolják, hogy kit találunk vonzónak, és kivel választjuk a szaporodást, és viszonylag rövid időn belül hatással lehetnek.

„Ha egy genetikai alapú tulajdonság, például a hajszín, egyik generációról a másikra gyakoribbá vagy kevésbé gyakorivá válik, akkor azt evolúciós változásnak tekintjük” – mondta korábban Scott Solomon, a Rice Egyetem evolúcióbiológusa az IFLScience-nek.

„Ez gyakran eltér attól, amit az átlagember az utcán az evolúciós változásról gondol. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy új tulajdonságok jönnek létre, hanem csak azt, hogy a meglévő tulajdonságok gyakoribbak vagy kevésbé gyakoriak.”

Ennek egyik példájára rávilágít egy tanulmány, amely szerint a szexuális szelekció Hollandiában az elmúlt évtizedekben a magas férfiaknak kedvezett. A holland férfiak ma a világ legmagasabbjai közé tartoznak, de ez nem volt így a tizennyolcadik században, amikor a holland katonák átlagos magassága 165 centiméter volt – ez alacsonyabb, mint az Egyesült Államok és számos más európai népesség férfijainak magassága. Mindössze 150 év alatt, vagyis néhány generáció alatt a holland férfiak a természetes szelekció következtében körülbelül 20 centiméterrel növelték magasságukat, és ezzel megelőzték az Egyesült Államok és a világ nagy részén élő férfiakat.

A természetes szelekció egy másik közelmúltbeli példáját egy új halálos vírus, a HIV terjedése ösztönözte. A YourGenome szerint a vírussal szemben védő előnyt nyújtó genetikai változatok aránya a leginkább érintett régiókban, például Dél-Afrikában növekszik. Úgy gondolják, hogy az alkalmazkodással rendelkező anyák nagyobb valószínűséggel élik túl a fertőzést, és így képesek azt továbbadni gyermekeiknek.

Bár tehát az evolúciós folyamat okai idővel változhatnak, úgy tűnik, hogy a folyamat nem áll meg egyhamar.

Kapcsolódó írásaink