Tudomány

Hány oldala van a gízai nagy piramisnak? Mert nem négy

A pluszoldalak valószínűleg segítettek a piramisnak túlélni ezt a 4500 évet

Még mindig rengeteget lehet tanulni az egyiptomi piramisokról. Jó lenne például tudni, hogy mi van a gízai Nagy Piramis belsejében 4500 évvel ezelőtt bezárt hatalmas üregben, vagy hogy pontosan hogyan szállították az építés előtt az anyagokat a területre – írja az IFLScience.

Hány oldala van a gízai nagy piramisnak? Mert nem négy
A Nagy Piramis
Fotó: NorthFoto

De kezdjük az alapokkal: hány oldala van valójában a gízai Nagy Piramisnak.

Ha négyre tippelt, akkor téved. A helyes oldalszámot – legalábbis a modern ember számára – csak akkor erősítették meg, amikor P. Groves, a brit légierő pilótája 1926-ban felülről lefényképezte a piramist. Ebből a nézőpontból lehetett látni, hogy a piramis oldalai valójában jelentősen behorpadtak a közepük mentén.

„A gízai Nagy Piramisról ismert, hogy elképesztő homorú jellege van, hogy mind a négy oldala enyhén behorpad a középvonala mentén, az alaptól a csúcsig” – magyarázta Akio Kato, a japán Kanagawa Egyetem Matematika és Fizika Tanszékének munkatársa egy 2023-as tanulmányában.

Objektum doboz

„Más szóval a Nagy Piramis egy homorú nyolcszögletű piramis, nem pedig a szokásos négyzet alakú piramis. Ez a homorúság túl kicsi ahhoz, hogy bármilyen földi pozícióból látható legyen, de a levegőből megfigyelhető.” Ezek a bemélyedések, bár a talajszintről nem láthatók, úgy tűnik, stabilitást és hosszú élettartamot kölcsönöznek a piramisoknak.

„A ferde rétegek a megerősített alappal együtt szükségesek voltak a piramis hosszú távú stabilitásához az olyan súlyos természeti erőkkel szemben, mint a nagy gravitációs összenyomás, a földrengések és az esőzések, rámutatva arra a megvalósítható tényre, hogy a piramis 4500 év alatt több mint 500 alkalommal élt át súlyos esőzéseket – írta Kato a tanulmányban. – A stabilitással kapcsolatban a döntő pont az, hogy az ilyen természeti erők hatása egészen más a ferde pályák magja és a valóban sík pályák magja között abban az értelemben, hogy az előbbi megfeszülhet, hogy idővel erősebbé váljon, az utóbbi viszont szétesne, hogy idővel gyengébb legyen.”

Bár az ókori egyiptomiak nyilvánvalóan jó mérnökök voltak – amit a piramisok még ma is léteznek –, nem voltak tökéletesek. Az egyiptomi piramison belül számos lezárt folyosót és helyiséget elhagyhattak az építők, amikor kiderült, hogy instabilak, így nem világos, hogy ezek az extra oldalak szándékos tervezési döntés voltak-e a hosszú élettartam érdekében, vagy csupán egy szerencsés véletlen.

Kapcsolódó írásaink