Tudomány
Úgy tűnik, hogy egy szó univerzális az összes nyelvben
Ez elég furcsa, nem?
De van egy szó, amely, úgy tűnik, hogy „univerzális” jelentéssel rendelkezik számos különböző nyelven. Mondja ki, és valószínűleg a nyelvi korlátok ellenére is megértik, ami további kutatásra készteti a nyelvészeket.
A szó hangzása, bármilyen nyelven beszél is, általában feltételezik, hogy nincs összefüggésben azzal a jelentéssel, amit az adott szó közvetít. A nyelvekben sokféle lehetséges hang áll rendelkezésre, és a közös gyökerek nélküli nyelvek között kevés az olyan átfedés, ahol az azonos jelentésű szavaknak hasonló hangzásuk van. Az egyik tanulmányban használt kutya szó például a németben „Hund”, a franciában „chien”, a japánban pedig „inu”.
Egy szó azonban úgy tűnik, hogy ellenszegül ennek a trendnek, a nyelvészek szerint ez a szó univerzális lehet. Ez a szó a „huh”. Huh?
„Amelyet akkor használunk, amikor például valaki nem hallotta világosan, hogy mit mondott valaki – nagyjából azonos formában és funkcióban fordul elő a beszélt nyelvekben szerte a világon” – magyarázta a Max Planck Pszicholingvisztikai Intézet egyik nyelvészcsoportja az Ig Nobel-díjas tanulmányban, amelyet 2013-ban a PLOS ONE folyóiratban tettek közzé, hozzátéve, hogy „e közbeszólás formájának és funkciójának hasonlósága a nyelvek között sokkal nagyobb, mint amire a véletlen alapján számítani lehetne”.
A kutatócsoport 31 nyelvben vizsgálta meg a szót, és azt találta, hogy univerzális szempontjai vannak annak, ahogyan beszélik és megértik. A továbbiakban azonban öt kontinens 10 nyelvére összpontosítottak, és közelebbről megvizsgálták, hogyan használják a szót, beszélgetőpartnereket állítva párba, hogy tanulmányozzák a használatát.
A csapat megvitatott néhány ötletet, hogy miért lehet ez a szó univerzális, többek között azt, hogy ez egy veleszületett morgás, amelyet minden ember produkál, és hogy a nyelvek konvergens evolúciójának eredménye.
A csapat úgy érvelt, hogy ha ez egyszerűen egy hang lenne, amit az emberek zavart állapotban adnak ki (mint ahogyan fájdalmunkban kiáltunk), akkor nem a szokásos gyermekkori nyelvtanulás során sajátítanák el és tökéletesítenék, hanem még azelőtt megjelenne, hogy más szavakat felvennének. Ehelyett a konvergens evolúció hipotézisét részesítették előnyben, azzal magyarázva, hogy a mások beszédének hallatlansága vagy a jelentésük megértésének képtelensége egyetemes jelenség a társalgásban, és hogy a szó rövid felszólításként fejlődhetett ki, hogy a beszélgetőpartner megismételje magát, vagy jobban elmagyarázza a mondanivalóját.
